Névadónkról
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt a Móri-vízzel, Székesfehérvár mellett pedig a Sárvízzel és a Séddel egyesülve a Nádor-csatorna viszi tovább a vizét a Dunába.
Bodajk községet területéhez tartozó, csodálatosan szép, turisztikailag elismert, vadregényes táj a nevezetes Gajavölgy.
Sokszor felvetődött a kérdés: Szép-e a Bakony? Minden tájnak, hegyvidéknek megvan a maga sajátos szépsége, ezt kell keresni. Ezt találni a Keleti-Bakonyban, a Gaja patak szurdokvölgyében. A Bakony ezen része, tekintettel karsztos mészkőfelszínére, vízben szegény. A Gaja patak azonban már akkor itt folyt, amikor még nem mészkő volt a felszínen. Egymillió évvel ezelőtt a hegység újra kiemelkedett, és a régi szerkezeti vonalak mentén indultak meg azok az eróziós erők, amelyek bőséges kavicsos hordalékukkal gyorsan vájódtak be a málladéktakarón át a mészkőig, sőt még abba is bepréselték magukat, kialakítva a ma is látható meredek falú szurdokvölgyet. Bodajkról a kék turistajelzésen -amely része az országos kéktúra útvonalának- (ma ismét visszakapta a Szent István Vándorlásai nevet) közelíthető meg a Gaja patak völgye. A völgyben nincsenek vízesések, csak sellők, de már szinte folyócskává duzzad a Gaja. A szurdokvölgyben erősen párás a levegő, amely a buján tenyésző növényzet létrejöttét segíti. Egy egy kanyarulatban kedvező napsütési helyzet alakul ki, ami szinte őserdei klímát teremt. A szurdok csendjében csodálatosan visszhangzik a kakukk kiáltása. Festői táj a Gaja-szurdok tornyosodó szikláival, mély szakadékaival, lágy szellőtől zúgó fenyőivel. A völgyben a Gaja patak kanyarog, hol simán csendesen, hol pedig sziklás medrében átzúgva, hangos moraj közt siet tova.
Az a panoráma, mely egy-egy szép kilátópontjáról a szemlélőt gyönyörködteti, minden fáradságot megér. A valamikori Ádám, Éva fa mely két öreg tölgyként állott a Gaja partján, 2002-ben bekerült a magyarországi tanúfák névsora közé és az Országépítő Alapítvány által kiírt pályázaton elnyert kopjafa jelöli helyüket a patak partján.