Légköri front

Légköri front alatt a meteorológia egy határfelületet ért, ami két, alapvetően ellentétes tulajdonságú légtömeg találkozásánál alakul ki.

A front szó eredete a latin „frons” szóra vezethető vissza, ami homlok arcvonalat, homlokzatot jelent.

Egy-egy időjárási front több száz, sőt akár ezer kilométer hosszan is elnyúlhat. Ezek a légköri frontok és határfelületek az időjárás alapvető és tartós változását okozzák.

A légköri frontok közeledése az időjárási elemeken is felismerhetők, a légnyomás süllyed, a levegő páratartalma megemelkedik, a front átvonulása szélfordulással és szélerősödéssel is jár.

A frontokat jellegzetes felhőképek kísérik

Hidegfront

Amikor hideg légtömeg mozdul el a meleg légtömeg felé, a nagyobb súlya miatt a földfelszín közelében elhelyezkedő melegebb levegő alá beékelődik. Emiatt a határfelületen heves, felfelé irányuló légáramlások alakulnak ki. A meleg levegő emelkedése nem egyenletes, mint a melegfrontnál sőt a hidegfront felülete mentén leszálló légmozgások is kialakulhatnak (katafront jelenség). A felszín közelében a súrlódás és helyi áramlások miatt a határfelület szinte orrszerűen behajlik, és a hideg levegő egy része a magasban „előresiet”. Ekkor labilis rétegképződés alakul ki a meleg és a hideg levegőrétegek között. Ilyenkor középmagasan megjelenő pamacsfelhők jelzik a hidegfront okozta időromlást.

A légnyomás a hidegfront érkezése előtt mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik.

A hidegfront érkezésekor a szél lökésszerűen viharossá erősödhet. Jellemző csapadékformája a zápor, zivatar jégesővel kísérve. A front haladási sebessége általában 25 – 40 km/h.

A térben nem mozduló, vagy igen lassan haladó hidegfront esetén a melegfronthoz hasonló időjárás és felhőzetek alakulnak ki. A szél egyenletessé válik, a felhők réteges szerkezetűek, és ekkor a csapadék több napon át hullhat.

Magyarországra az Atlanti-óceán felől érkező hidegfrontok a legyengülés és a kontinens feletti kiszáradás miatt nem, vagy igen kevés csapadékot hoznak.

Melegfront

Melegfront esetében a meleg levegő kisebb fajsúlya miatt felsiklani kényszerül a hidegebb és sűrűbb levegőtömegre.

Először a magasban fátyolfelhők jelennek meg, amelyek szétterjednek az égen. Alatta vastagodva középmagas lepelfelhők alakulnak ki. Legutoljára következik az esőréteg-felhő, amiből egyenletes, tartós, nagy területen eloszló csapadék (eső, hó, ónos eső, szitálás stb.) hull.

Légnyomása az érkezése előtt mindig erősen süllyed, átvonulása után általában nem változik.

Ha a melegfront levegője nedves, a front sokkal hevesebb lesz. Élénk felszálló – turbulens – áramlások alakulhatnak ki, amit zivatarok, mennydörgések, villámlások kísérnek. A csapadék formája a csendes esőtől a heves záporig terjedhet, sőt ezek váltogathatják egymást.

A front felhőzete nem egyenletes, a rétegfelhőket gomolyos, pamacsos szerkezetű felhők kísérik.

Magyarországon főként a Földközi-tengerről jövő mediterrán ciklonokkal kapcsolatos frontok jellemzőek, de – főleg télen – az Atlanti-óceán felől érkező frontok is előfordulnak.

2011. január 20. · gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Éghajlatváltozás