FMH: Tiszta levegőt! Tegyünk együtt a parlagfű ellen!
Megjelenés dátuma: 2009. július 02.
Szerző: Kocsis Noémi, Zsohár Melinda
Fotók: Gregority Antal
Új akciót indított a Fejér Megyei Hírlap, amelyben ismét számít az olvasók segítségére a parlagfűirtás kapcsán – észrevételeikkel nyerhetnek is. A földhivatal munkatársai elkezdték a határszemléket, hogy megnézzék: a telektulajdonosok eleget tettek-e kötelezettségeiknek. Az FMH kampány, amely az előző, illegális hulladéklerakók felszámolására irányuló kezdeményezés nyomán szintén környezetvédelmi jellegű. Az FMH olvasóitól parlagfüves területek fotóit, illetve jelzéseket, bejelentéseket várja. Az ellenőrző hatóságok, a küzdelemben részt vevő állami és önkormányzati, valamint a civil szerveztek fő médiatámogatói a lap, s olvasóit ismét segítségül hívva, tevőlegesen is részt vesz az egészségesebb környezet megőrzésében.
Évről évre visszatérő téma a parlagfű irtása, az allergiások jajkiáltása, a kiszabott büntetések miatti apprehendálás, s az ősellenségnek kikiáltott gyomnövény újabb térhódításának konstatálása. De vajon csakugyan ennyire galádak lennénk, mi emberek? Ennyire felelőtlenek? Is-is. A szakember szerint is.
– Mindegy, mit mondok, úgysincs lényeges változás – sóhajt Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője. Az agrárkémikus mérnök, címzetes egyetemi docens mindent tud a parlagfűről, hatóságként az ellene való küzdelemről és a bírságok kiszabásáról is hosszan tudna beszélni, de meglehetősen rezignált.
– Idén az aszály miatt a szántóföldi kultúrákban nem fejthették ki a növényvédőszerek csapadék híján a hatásukat, így most ott is felüti a fejét a parlagfű, ahol máskor nem szokta – szögezi le az igazgató, de nyomban meg is védi a gazdálkodókat. – A saját érdekükben is vegyszereztek, s nem tehetnek róla, ha nincs hatás. Mégis bírságolnunk kell az ellenőri jelentések alapján, nem mérlegelhetjük, hogy a jó gazda gondosságával járt-e el a földművelő.
A lényeg a jogkövető magatartás, a gyommentesítés
Nem rejti véka alá azt sem, hogy két hónapja figyelmeztettek az agráriusok, a növényvédelmi szakemberek az idei parlagfűdömpingre, ám alig lett visszhangja. Most, amikor gyakorlatilag késő, mert az eső, a pára következtében naponta 2-3 centimétert nő a parlagfű, sziszifuszi küzdelemmel tisztíthatunk meg egy-egy területet e gyomtól.
Pálmai Ottó szerint nem a parlagfű az ősellenség, hanem immunrendszerünk túlterhelt, bár kétségtelen, hogy ez az Amerikából úgy száz éve emigrált növény kiváló helyet lelt magának a Kárpát-medencében. Az elaprózott birtokrendszer, az elhagyott kiskertek, elárvult zártkertek, parlagon heverő, s nem is gyomtalanított földek a parlagfűnek eldorádót jelentenek. Az osztatlan közös tulajdonban gyakran elsikkad a felelősség, s elmarad a gaz irtása. Sok a tennivaló e téren, de az összehangolt, időben történő védekezés vezethet legalább részeredményre, szögezi le a szakember. Szokásos őszinte véleményének megfogalmazásakor kifogásolja a törvényalkotó szándékát, amellyel a büntetési tételeket emeli évről évre. Azt pedig kifejezetten méltánytalannak tartja, hogy a növényvédelmi hatóságnak nincs érdemi mérlegelési joga a büntetések kiszabásában. Itt az ideje újragondolni a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos hazai gyakorlatot, véli, amelyben a nyugati példákat szem előtt tartva tekintenénk át, hogyan védekezhetünk hatékonyabban a gaz ellen.
Itt az ideje újragondolni a parlagfű-mentesítés hazai gyakorlatát!
Határszemlére indulnak a földhivatalok kijelölt szakemberei, ilyenkor nem csak a vizsgált terület funkciónak megfelelő használatát, de a parlagfű jelenlétét is ellenőrzik. Tavaly 131 napon keresztül szemléztek a külterületeken az 5 körzeti földhivatal emberei. A felderítettség terén Fejér országosan az 5. helyen áll. (Ez persze nem azt jelenti, hogy parlagfű-fertőzöttségben is ez lenne a pozíciónk!) A határszemléken a parlagfű szempontjából idén is a megye mind a 315 ezer hektárját vizsgálják.
– Igaz, kevesen vagyunk e feladatra, és véges a kapacitásunk, de ilyenkor ez az elsődleges fontosságú ügy. Ha július 1-je után parlagfüvet találunk – virágbimbókkal! – az ingatlanon, annak a közérdekű védekezés elrendelése a következménye – tudtuk meg Mészáros János Elektől, a Fejér Megyei Földhivatal főtanácsos-mezőgazdászától. A felderített területek és parlagfűfoltok GPS-koordinátákkal, jegyzőkönyvekkel, tulajdonosi információkkal bekerülnek az úgynevezett parlagfű-koordinációs rendszerbe, ennek alapján szerkeszti és küldi ki a felszólításokat a szakhatóság.
– A lényeg, hogy az ingatlantulajdonosok jogkövető magatartást tanúsítva gyommentesítsék területüket, szántsák, tárcsázzák fel a gyomos földet ha ezt a magatartást a felderítés során tapasztalják az ellenőrök, nincs következmény, mondja a mezőgazdász. Sok esetben őket értesítik akkor is, amikor belterületi ingatlanról van szó, ők viszont ilyenkor szólnak a területileg illetékes jegyzőnek.
Nevetséges, hogy még mindig itt tartunk!
Parlagfüves példáért persze egyáltalán nem kell külterületig menni. Varga Gáborral, a Gaja Környezetvédő Egyesület elnökével tegnap a belváros szélén, az OTP nagy épülete előtt sétáltunk, itt, a járda és az úttest közötti füves szakaszon százszámra nődögél a parlagfű. Az egyesület vezetője néhány tövet felmutatva azt prezentálja, éppen most kell megragadni az alkalmat, amíg nem virágzik.
Varga Gábor szerint nem felfújt téma a parlagfűkérdés.
– Évről évre elmegyünk tízen-tizenöten, és kihúzkodjuk itt-ott a parlagfüvet, egyszerűen nevetséges, hogy még mindig itt tartunk – szögezi le Varga Gábor. Most éppen partnereket keresnénk az idei akciónkhoz, de a baj korábban is az volt, hogy civil összefogásban Fehérváron igen nehéz volt embereket találni. Minden hatóság, szakértő tudja a dolgát, el is mondják a konferenciákon, csak éppen az állampolgárt nehéz megmozdítani. Mindig azt halljuk: majd a civilek megoldják. Így persze, hogy üres, tartalom nélkül a program!
A folyamat meglátása is hiányzik, teszi hozzá a Gaja vezetője. A növénynek, amit az előbb a bank előtt kihúzkodtunk a fotó kedvéért, akár évtizede is ide kerülhetett a magja. Nem szabadna megvárni tehát az újabb magszórást.
– Hallom néha, hogy felfújjuk a parlagfűkérdést, hogy csak más problémák elfedésére van, de erre azt tudom mondani, kérdezzék meg az allergológusokat, hány páciensük van. Látni kell, hogy a parlagfűnek amúgy is van allergenizáló hatása, de más hatásokkal – kipufogógáz, por – nemis összeadódik, hanem összeszorzódik. A parlagfű egy rendszer eleme, nem elbagatellizálni kéne, hanem a folyamat részeként tekinteni, s így visszaszorítani.
2009. július 2.
· komi · Nincs hozzászólás
Címke: Fejér Megyei Hírlap, parlagfű · Kategória: Cikkek archívum