Zöld ünnepeket!


Karácsony közeledtével előtérbe kerül a vásárlás, a fogyasztás, a boltok is roskadásig megtelnek a portékákkal. Jó azonban, ha ebben a vásárlási lázban figyelünk a zöld gondolatokra is, melynek praktikáiról örömmel ad tájékoztatást a Csalán Egyesület.  Hogyan tudunk úgy ünnepelni, hogy az meghitt és egyben környezetbarát is? Lássunk néhány példát!

Jó, ha az év közbeni zöld gondolkodásunkat az ünnepekre is megőrizzük, továbbra is törekszünk a tudatos vásárlásra, azaz például előre megtervezzük a boltjárást, kosarat, táskát viszünk magunkkal, az áron túl a minőségre, az egészségességre, a származási helyre is figyelünk.

A boltokba kerülő áruk közül ajándékul válasszunk helyi, hazai terméket, legyen szó akár élelmiszerről, akár kézműves termékről. Így sok felesleges szállításból adódó környezetterhelést előzhetünk meg, és az is jó, hogy hazai ízek kerülnek ilyenkor a karácsonyi asztalra. Ha megvan az ajándék, nem mindegy, hogy mibe csomagoljuk és, hogy csomagoljuk-e egyáltalán. Van, ami már külön csomagolás nélkül is jól mutat, vagy egyszerű papírba tekerve, raffiával átkötve is csinos, dekoratív. A nagyon csillogó, fényes anyagokat azonban jobb, ha a boltban hagyjuk, hiszen az ünnepek után csak a szeméthegy növekszik általuk. Ajánljuk továbbá a papír ajándéktasakokat, amelyeket többször is újrahasználhatunk.

Várjuk és vágyjuk a fényt ezeken a sötét estéken, de nem mindegy, mivel teremtünk ünnepi világosságot. Legyen a világítás meghitt, ne hivalkodó! A kevesebb itt valóban lehet több – izzósorból válasszunk LED-eset, ha tehetjük, és az izzósort sose működtessük feleslegesen! A legszebb, legünnepibb, ha felügyelettel, körültekintéssel gyertyát, mécsest égetünk.

Süssünk közösen mézeskalácsot, válasszunk gyökeres fenyőt, készítsünk természetes anyagokból karácsonyfadíszeket, használjuk újra a csomagolóanyagokat! Készítsünk magunk ajándékokat, szánjunk figyelmet, időt szeretteinkre, közösségünkre – ezzel azt adjuk, ami a legdrágább, ami meg nem vásárolható!

Mézeskalács-illatú, meghitt ünnepeket mindenkinek!

2011. december 8. · gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum