Jó gyakorlatok

Jó gyakorlatok elsajátítása

Gömörszőlős

A Gaja Környezetvédő Egyesület tagjai a Zöld Forrás PTKF/368/2014 pályázati támogatásával, jó gyakorlatok elsajátítása céljából Gömörszőlősre utaztak két napos ökoprogramra. A két nap során ” Gömörszőlős, a fenntartható falu” program 20 év alatt szerzett vidékfejlesztési tapasztalatait ismertette az érdeklődőkkel dr. Gyulai Iván ökológus. A résztvevők saját tapasztalataikat is megosztották egymással. A két nap programja alapján megérthettük a fenntartható életmód szemléletének és gyakorlati ismereteinek fontosságát, a tudásátadás módját, a lakosság és a háztartások szociális helyzetének javítását a takarékosságon keresztül, az önellátás – öngondoskodás képességének növelését, a környezeti terhek és az erőforrások használatának a csökkentését, a fenntartható erőforrás-használat ismereteinek tárházát.

Mindezen elméleti tudás beszerzése után elindultunk: a faluban és határában számos jó és érdekes példát láthattunk a konkrét gyakorlati ismeretek alkalmazására, mint például: rakétakályha;  komposztkas; komposztáló toalettek; napkollektoros aszaló; aszalás; esővíz hasznosítás; szürke-szennyvíz kezelése; szalmabála épület építése. Túránk során az ősgyümölcsöst is megtekintettük.

Ottlétünk alatt nagy hangsúlyt kapott az organikus gazdálkodás ismereteinek (biogazdálkodás; permakultúra) elsajátítása, amelyeket az Alapítvány saját biokertjében mutattak be nekünk. Ezek között szerepelt egy saját innováció, az un. mélymulcsos eljárás bemutatása, amely a talajjal való fenntartható gazdálkodást, a vízmegtartást, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások helyreállítását szolgálja, miközben jó példa lehet arra, hogyan lehet egyszerre környezetkímélő, foglalkoztatás barát, és termelésében eredményes egy családi gazdaság.

Mély benyomást tett ránk Gyulai Iván előadásmódja, életszemlélete és a sok gyakorlati ismeret. Többen próbálkozunk most és a jövőben a mélymulcsos műveléssel és a rakéta kályha is nagyon jó ötlet, amit többen is meg szeretnénk valósítani.

Pénzesgyőr – Bakonybél

Az Egyesület 2. útja a Bakonyba vezetett. Első megállónk egy termelői piac (Akli major) volt Pénzesgyőr előtt, ahol a környékbeli gazdák által készített sajtokat, szörpöket, lekvárokat, mézet, s minden egyéb kézműves terméket lehetett megvásárolni. A piacon tett séta után a felkeresett gazdaság vezetője várt bennünket, s vezetett körbe.

Első állomásunk egy magtár volt, egy igencsak régi, 19. sz.-i épület, mely erősen felújításra szorult. Vezetőnk itt kezdett beszélni a műemlékvédelem sajátosságairól, fontosságáról, és sajnálatos elhanyagoltságáról. A magtár jelenlegi állapota miatt elveszítette eredeti funkcióját. A terv szerint anyagi forrásszerzés után vissza szeretnék állítani legalább olyan szintre, hogy az épület állapota ne romoljon tovább.

A magtár után a régi pince megtekintésére került sor. Építészei olyan remekművet alkottak, mely ma is tökéletesen ellátja feladatát. Állandó 14 Celsius fokot biztosít, és szellőztetése a mai napig működik egyszerű kereszthuzat és gravitációs elven. A pincét is szeretnék renoválni, illetve a fölötte található épületkomplexumot. A forráshiányon kívül a szakemberhiány is probléma. Nincs ma már olyan mester, aki ezekkel az építészeti technikákkal dolgozna, vagy leírás, ahonnan ezt a szakmai tudást el lehetne sajátítani. Sajnálatos módon feledésbe merültek, pedig ezek logikus, olcsó, és mint a saját szemünkkel láthattuk, évszázadig fennmaradó, funkciót őrző mestermunkák.

A pince után az Istállót tekintettük meg. Ugyancsak felújításra szoruló épület. Itt is láthattuk a fejlettség mértékét, a hígtrágya elvezetést, a logikus elrendezést.

Olyan birtok, mint ez, melyet volt szerencsénk megismerni, már nem sok maradt fent ilyen állapotban. Ezért is lenne fontos megőrizni, illetve a további állagromlást megelőzni. Az itt élők fáradhatatlanul dolgoznak ezek. Olyan szakmai tudás, építészeti technológiák őrzői ezek a létesítmények, melyekre már nem igen láthatunk kézzelfogható példákat országunkban. Az anyagi forrás hiánya mindennapos fejtörést okoz, továbbá alapprobléma a műemlékvédelem érdektelensége, s pontosan meg nem határozott hovatartozása.

A kétórás bemutató után a Pangea Egyesület oktatóközpontját látogattuk meg, melynek gyökerei 1978-ra nyúlnak vissza. Vezetőink ismertetőjében hallhattuk, micsoda kemény munka, önkéntesség, és kitartás árán sikerült létrehozniuk a központot, s elindítaniuk az erdei iskolai programokat.

Az előadás után nekiindultunk megtekinteni a 7 hektáros biokertet és gazdaságot, melyet az egyesület tagjai, szakemberei művelnek. A fóliasátorban növények teleltetése illetve palántanevelés történik. A gyógynövény- és fűszerkertben 25 évelő növény található. A komposztáló kulcsszerepet játszik a kert tápanyag utánpótlásának biztosításában. Ribizli-és szederültetvény is található a területen, kb. 100 bokor. Ezeken évente körülbelül 200 kg termés nő, melyből szörpöt és lekvárt készítenek, de „Szedd magad” akciót is szoktak hirdetni. Van továbbá egy bemutató konyhakert, mely fontos tanítási, szemléletformáló helyszín a városból érkező gyerekek számára, hogy a teljes növényt megismerjék, ne csak a termését, melyet a boltban vásárolhatnak. A kertterv minden évben más és más, a vetésforgó betartása miatt; a sorok egymásutániságát pedig a növénytársítás szabályai határozzák meg. A földfelszínt faforgáccsal mulcsozzák a nedvességtartalom megőrzése és a gyomok féken tartása céljából. Ezen kívül tájjellegű gyümölcsös is található a területen, kb. 160 fával. A gyümölcsös célja a bakonyi tájfajták génmegőrzése. Ami az állatállományt illeti, jelenleg csak juhokat tartanak, rackát, cigáját, merinót, leginkább bemutató jelleggel.

Rengeteg praktikát sikerült megtapasztalni, kézzel foghatóan látni, s ezen könnyedén alkalmazhatóak saját kertjeinkben, illetve a Gaja Egyesület közösségi kertben lévő ágyásában is.

Hazafelé megálltunk megnézni a Csetény illetve Szápár mellett található szélerőműparkot, mely lenyűgöző látványt nyújtott. Itt Vadas Tímea tartott egy rövid előadást a megújuló energiaforrásokról és a szélenergia hasznosíthatóságáról.

Krisna – völgy, Somogyvámos

Harmadik utunk a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarmra vezetett, külső és belső Somogy határára. Az itt élők önfenntartó életmódot folytatnak. Az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés, az élelmiszerválság, a vízhiány az egész világ számára égető problémát jelent. E problémák megoldására egy megoldás az önellátó ökofalvak, farmközösségek létrehozása, melyhez a természet és a természetes környezet remek lehetőségeket kínál.

Idegenvezetőnk, Vilmos – aki a terület környezetgazdásza – kalauzolt bennünket végig a területen. A kezelésükbe 275 hektár biogazdaság tartozik. A mezőgazdaságon kívül erdő- és gyepgazdálkodás is folyik a területen, a régi intenzív művelési mód okozta károkat próbálják megszűntetni az őshonos gyertyános-tölgyesek visszatelepítésével. Most jelentősek a gyephasznosítással, gyepminőséggel kapcsolatban folyó kutatások, melynek vezetője a gödöllői Szent István egyetem gyepprofesszora.

Első megállónk a szennyvízkezelő terület volt, ahol gyökérzónás szennyvíztisztítás történik. A víz lejutása egyszerű gravitációs elven történik. A megtisztított szennyvíz nem kerül bevezetésre élő vízben, hanem a területen hasznosítják újra. Ezután folytattuk utunkat az arborétum mentén, ahol közel 500 növényfaj él.

A védikus ökofaluban találunk biokertészetet, tehenészetet, és méhészetet, vendégházat, éttermet, kézműves műhelyet, templomot és iskolát is. Jelenleg kétszáz hektáron folyik vegyszermentes gazdálkodás; gabonafélékből és gyümölcsökből teljesen, zöldségekből 70%-ban önellátó a közösség. A biogazdálkodás eszközei itt is fellelhetőek: a vegyszermentes gazdálkodás, a vetésforgó, a komposztálás, és a nagy élőmunka jelenlét. Bár a közösség rendelkezik gépparkkal, igyekeznek a területet kézi munkával, s ökrök segítségével művelni Az élőlények között a tehén kitüntetett helyet foglal el a Krisna-tudat kultúrájában. A Krisna-hívők a tehenet önmagért szeretik: azért, mert olyan az ember számára, mint az édesanya, hiszen a tejével táplálja őt. A tehenészet különlegessége a zebu, a hőséget és szárazságot rendkívül jól tűrő szarvasmarhafajta, melyet nemrég hoztak be az országba. Az EU szigorú szabályozásai miatt azonban csak korlátozottan tarthatnak ilyen fajta szarvasmarhát, így az állomány javarészét borderes fajta alkotja. Az iskola és a látogatóközpont villamos energiaigényét napelemek által biztosítják.

A környezetvédelem és a vízkészlet védelme mellett a Krisna-völgy céljai között a széleskörű társadalmi szemléletformálás, valamint az egészségügyi prevenció népszerűsítése is szerepel.

Összegzés

A három szakmai út bővelkedett tapasztalatokban, ismeretekben. Mindhárom helyen láthattuk, hogyan valósul meg a fenntarthatóságra törekvés a gyakorlatban. Különösen fontos volt számunkra az, hogy a humán erőforrások hogyan segítik a célkitűzések megvalósítását.

Ezek saját gyakorlatunkba adaptálása, hasznosítása is egyesületünk feladatának tekintendő. Közvetlen partnereink a város általános és középiskolái, kiket a résztvevő pedagógus kollégánkon keresztül értünk el, helyi civilszervezetek kikkel folyamatos a kapcsolattartás, a Palotavárosi Közösségi Kert melynek alapítói közt voltunk és a mai napig tevékeny szereplői vagyunk.

2015. május 14. · gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Hírek