FMH: Előkerült hulladékaink

Megjelenés dátuma: 2008. február 27.

Hó híján a legtöbb talajközeli fehérség a sok mű-anyag zacskóból, papírból áll. A tavaszelő a nagy rádöbbenések ideje: nagyon sok a hulladék körülöttünk. A tájsebészek egy részét felszámolták, a legutóbbi akció eredményei tegnap derültek ki.

– Sajnos a vasúti pályák mentén – annak ellenére, hogy azokat lehetőségeinkhez mérten folyamatosan takarítjuk – időről időre felhalmozódik a hulladék, melyek többségükben illegálisan kerülnek a vágányok mellé – mondta lapunknak Kavalecz Imre, a MÁV Zrt. sajtófőnöke. A vasúttársaság tapasztalatai szerint a vágányok mellett a lakosság is elhelyez olyan hulladékot, amelyek a háztartásokból kerülnek ki; ám emellett üzemi hulladék is károsítja a környezetet.
A jogszabályok a magánterületek tulajdonosait, illetve kezelőit teszik felelőssé azok rendben tartásáért: közvetlenül a vasúti pálya mentén például a vasúttársaságnak kell gondoskodnia a terület rendben tartásáról. Ám a cég illetékesei a kommunális hulladék illegális lerakásáért a felelősséget és a költségeket csak tettenérés esetén tudják áthárítani. A MÁV szerint az is komoly problémát jelent, hogy az illegális lakossági szemét lerakóhelyek megszüntetése csak egy-két napra hoz eredményt: sok helyen ugyanis pár napon belül ismételten több száz köbméter hulladék gyűlik fel.
Későbbi elszállíttatáskor az összegyűjtött hulladékot őrizniük kell: nem ritka ugyanis, hogy a konténerek, illetve a bezsákolt hulladék-kupacok környékén a lakosság akár egyetlen éjszaka alatt is megháromszorozza a hulladékmennyiséget.
Az általunk megnézett vidéki kisvárosban, Bicskén is mindig örök téma a szemétkérdés. A városba egyik bevezető út, amely éppen a hulladéklerakó mellett megy el, nem éppen épületes látvány. Noha már sokat változott a kép, tisztább és rendezettebb a környék – nemrég még fürtökben lógott a nejlonzacskó és minden egyéb fákon, bokrokon -, azért még korántsem ideális. A változás – Molnár Julianna jegyző szerint – annak köszönhető, hogy betakarták földdel a lerakót, és nem engedik be a guberálókat a területre – ők széttúrták a hulladékot. És a szabálysértési bírság tanító ereje sem elhanyagolható, amelyet az önkormányzat szabott ki a Saubermacher-Bicske Kft.-re. A hulladék persze makacs teremtés, szívesen vándorol kifelé a neki szánt telepről. – Jelentős beruházásokat hajtottunk végre, sokat tettünk a változásért – tette hozzá Rák József, a cég ügyvezetője. – A szél ellen azonban nem tudunk tenni, ez minden más telepen is probléma. Két munkatársam csak azzal foglalkozik, hogy összeszedje az útra, árokba kerülő szemetet a telep környékén. Az illegális hulladék is rendszeresen megjelenik a város külterületein, amely ellen nem sokat tudnak tenni. Legfeljebb elszállítja a szeméttelepre, ahol a vállalkozó ingyen befogadja az önkormányzattól.
– Évi mintegy 6-8 millió forintot költünk csak az illegális szemétlerakók felszámolására – árulta el a jegyző. Pedig a szemetet évi fél köbméterig ingyen viheti bárki a helyi szeméttelepre. A külterületi kiskertek tulajdonosai nem rendelik meg a szemétszállítást, inkább leteszik az árok szélére a hulladékot, hisz tudják: az önkormányzat úgyis elviteti. – Sajnos a külterületieket nem lehet kötelezni a szolgáltatás igénybevételére – világít rá a problémára a jegyző. A kérdés csak az, mi lenne – persze csak elvben – ha nem vinné el a város az ő szemetüket? A bicskei szolgáltató a zöldhulladékot március 17-18-án viszi el, a lomtalanítás pedig május 20-a és 27-e között lesz.
A legutóbbi Tájsebészet akcióban az elmúlt hónapokban képződött illegális lerakók egy részét a mozgalomba jelentkező aktivisták – civil szervezetek, önkormányzati dolgozók, óvodások, iskolások, magánszemélyek, cégek – felszámolták. Ennek sikerét tegnap mérhették le az akció városházi eredményhirdetésére meghívottak, ahol 18 aktivista csoport munkáját ismerték el oklevéllel. A csoportok 52 illegális lerakót szüntettek meg a megyében, mintegy 450 köbméter szeméttől tehermentesítve a környezetet, 6-8 milliós értéket teremtve munkájukkal. Az idéntől az illegális lerakók feltérképezésén és felszámolásán kívül az is cél, hogy a megszabadított területeknek új funkciót teremtsenek.
– Városban sokkal nehezebb megmozgatni e cél érdekében az embereket, a jelentkezők 80 százaléka vidéki településekről van – mondta el a díjátadón Gárdonyi László, a Tájsebészeti akciót a megyében évek óta kiíró és koordináló szervezet, a Gaja Környezetvédő Egyesület munkatársa. Az évek óta visszatérők mellett új szervezeteket is sikerült bevonni: a Kríziskezelő Központtal második éve működnek együtt, a nehezen megszólítható, perifériára szorult hajléktalanok is segítenek a környezetszépítésben – ez egyébként országosan is egyedülálló kezdeményezésnek számít.
A Gaja honlapján akár mától elérhető az idei pályázati kiírás, melynek ősszel várható az eredményhirdetése. Az illetékes tárcánál az adók címzett egy százalékából tavaly 245 millió halmozódott fel, ebből az idén még pályázhatnak Tájsebészet akcióra a civilek (egy-egy szervezet legfeljebb ötmillió forintra), ám egy változtatás miatt 2008-tól kifejezetten ilyen jellegű akciók támogatására – illegális hulladéklerakók felszámolására – már nem címezhetik a civilek adójuk egy százalékát.