Zöld ünnepeket!
Karácsony közeledtével előtérbe kerül a vásárlás, a fogyasztás, a boltok is roskadásig megtelnek a portékákkal. Jó azonban, ha ebben a vásárlási lázban figyelünk a zöld gondolatokra is, melynek praktikáiról örömmel ad tájékoztatást a Csalán Egyesület. Hogyan tudunk úgy ünnepelni, hogy az meghitt és egyben környezetbarát is? Lássunk néhány példát!
Jó, ha az év közbeni zöld gondolkodásunkat az ünnepekre is megőrizzük, továbbra is törekszünk a tudatos vásárlásra, azaz például előre megtervezzük a boltjárást, kosarat, táskát viszünk magunkkal, az áron túl a minőségre, az egészségességre, a származási helyre is figyelünk.
A boltokba kerülő áruk közül ajándékul válasszunk helyi, hazai terméket, legyen szó akár élelmiszerről, akár kézműves termékről. Így sok felesleges szállításból adódó környezetterhelést előzhetünk meg, és az is jó, hogy hazai ízek kerülnek ilyenkor a karácsonyi asztalra. Ha megvan az ajándék, nem mindegy, hogy mibe csomagoljuk és, hogy csomagoljuk-e egyáltalán. Van, ami már külön csomagolás nélkül is jól mutat, vagy egyszerű papírba tekerve, raffiával átkötve is csinos, dekoratív. A nagyon csillogó, fényes anyagokat azonban jobb, ha a boltban hagyjuk, hiszen az ünnepek után csak a szeméthegy növekszik általuk. Ajánljuk továbbá a papír ajándéktasakokat, amelyeket többször is újrahasználhatunk.
Várjuk és vágyjuk a fényt ezeken a sötét estéken, de nem mindegy, mivel teremtünk ünnepi világosságot. Legyen a világítás meghitt, ne hivalkodó! A kevesebb itt valóban lehet több – izzósorból válasszunk LED-eset, ha tehetjük, és az izzósort sose működtessük feleslegesen! A legszebb, legünnepibb, ha felügyelettel, körültekintéssel gyertyát, mécsest égetünk.
Süssünk közösen mézeskalácsot, válasszunk gyökeres fenyőt, készítsünk természetes anyagokból karácsonyfadíszeket, használjuk újra a csomagolóanyagokat! Készítsünk magunk ajándékokat, szánjunk figyelmet, időt szeretteinkre, közösségünkre – ezzel azt adjuk, ami a legdrágább, ami meg nem vásárolható!
Mézeskalács-illatú, meghitt ünnepeket mindenkinek!
2011. december 8.
· 
gaja · 
Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Negyedéves beszámoló
A Gaja Környezetvédő Egyesület tanácsadó irodáját az alábbi problémával kereste fel egy ügyfél.
Egy székesfehérvári személy érdeklődött a helyes komposztálásról illetve a feleslegessé vált kerti hulladékok égetéséről.
Lehet e égetni kerti hulladékot? Mit lehet komposztálni? Mit nem? Mi a helyes eljárása komposztálással kapcsolatban?
Égetni csak a tűzvédelmi szabályok betartása mellett a jelenleg hatályos 9/2008 ( II.22.) ÖTM rendelet alapján lehet, amely kimondja: vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad.
Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes zöld javakat elsősorban helyben történő komposztálással ajánlott hasznosítani és talajjavító anyagként felhasználni. Égetéssel azon anyagok semmisíthetők meg, melyek komposztálásra, újrafelhasználásra alkalmatlanok, illetve ha a komposztálásra nincs semmilyen mód vagy lehetőség.
Komposztálható anyagok:
A konyhából és a háztartásból (a háztartási hulladék jelentős mennyiségben (kb. 30%) tartalmaz szerves anyagokat): a zöldségtisztítás hulladékai: – krumpli-és gyümölcshéj, káposzta és salátalevél, a tojáshéj, kávé és a teazacc, elhervadt virág, a szobanövények elhervadt levelei, a fahamu, faforgács, a növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, toll, szőr, a természetes alapanyagok, gyapjú, pamut, lenvászon maradék stb.
A kertből: kerti gyomok lehetőleg virágzás előtt, a lomb, tűlevél szalma az összeaprított ágak, gallyak, az elszáradt egynyári virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb.
Komposztálás módja:
Alulra laza szálas hulladékot tegyünk, erre kb. 20 cm vastag réteget. Szórjunk rá néhány lapát földet, majd újra rétegezzük rá a szerves anyagokat. Az aprított, kevert szerves hulladékot így rétegezzük a komposztra, amíg el nem éri az 1 m-es magasságot. Ez a méret a legalkalmasabb arra, hogy a komposztot lezárjuk és az új komposzt-halmot készítsünk. A lezáráshoz néhány cm vastag földet, száraz füvet vagy lombot használunk. Időnként meglocsoljuk, hogy ne száradjon ki. Ha komposzthalmunk fölött muslincák kezdenek el körözni, annak oka a komposztban lévő gyümölcs cukortartalma. Ilyenkor célszerű kőport vagy földet teríteni a halom tetejére. Lehetőleg félárnyékos, sík területen komposztáljunk. A hulladék összetételétől függően 5-6 hónap után talajjavításra alkalmas anyagot nyerhetünk, 8-10 hónap után pedig közvetlenül talajként felhasználható, érett komposztot állíthatunk elő.
Gárdonyi László
Környezeti tanácsadó
2011. december 6.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum, Komposztálás
Zöld Suli Konferencia 2011
2011. december 5.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Zöld Suli Konferencia
Nem kell mérgekkel – van más megoldás
Cseppmentesen száradó üvegedények? Patyolat tiszta, kellemes viseletű ruhák? Kristálytiszta fürdőszoba? Minden háziasszony álma! És mindez teljesen környezetbarát módon is megvalósítható mosószóda, szódabikarbóna, bórax, citromsav és ecet segítségével. Tegyen egy próbát, megéri!
Igényünk van arra, hogy tiszta, rendezett környezetben éljünk, legyen illatos, tiszta ruhánk…ez mindig is jellemezte családjaink nagy részét. Nem ajánlatos azonban erős vegyszereket (súrolószereket, fertőtlenítőt) használni ott, ahol ételeinket elkészítjük. Igaz csillogó lesz a mosogató, a tűzhely, de ezek a szerek ártanak nekünk, a szemünknek, bőrünknek, kikezdik a lefolyókat, erősen szennyezik a környezetünket. Mi a Gaja Egyesületnél sokakkal találkozunk, akik velünk együtt megunták már a klórszagot (és helyette inkább az ecetszagot választjákJ). Több visszatérő ügyfelünk kérésére gyűjtöttünk össze ízelítőül néhány tippet a környezetbarát takarításhoz.
Általános tisztításhoz használhatunk mosószódát, ez lúgos kémhatású, vízlágyító, zsíroldó por. 1 liter meleg vízben egy evőkanál oldott mosószóda a legzsírosabb tűzhelyet, a legkoszosabb ablakkeretet, csempét, linóleumot, PVC padlót is tisztává teszi. Ha edényekhez használjuk, az arány változik – 5 liter forró vízhez egy evőkanál mosószóda! Eltávolítja az edényekről a zsiradékot, égett foltokat. Üvegedényeket, poharakat mosószódás mosogatás után ecetes vízzel kell öblíteni, különben foltosan száradnak. Természetesen a mosásnál is hatékony, a mosópor felét helyettesítheted vele, nem veszi ki a textíliák színét, minden puhább, tisztább lesz. Konyharuhákat, vagy erősen szennyezett, foltos, olajos ruhákat mosás előtt áztass mosószódás vízben legalább egy éjszakán át, utána már alacsony hőfokon is elég kimosni.
A szódabikarbóna a sütiken túl is sokoldalú segítségünk a háztartásban. A mosószódához hasonlóan lúgos kémhatású, de enyhébb, általános tisztításra ez is alkalmas, környezetre ártalmatlan anyag. Szódabikarbónából kis vízzel pasztát készíthetünk, ezzel súrolhatunk mindent (mosogatót, kádat, csempét, WC-t), ragyogóan tiszta lesz, csempére rakódott zsíros szennyeződések eltávolítására is kiváló! Forró szódabikarbónás vízzel a hűtőszekrény is tisztítható. Ha az egyik polcon nyitott szódabikarbónás zacskót tartunk, szagtalaníthatjuk a hűtőszekrényt, mert magába szívja az ételszagot. A dugulások megszűntetésének receptje: Szórjunk a lefolyóba szódabikarbónát majd öntsünk rá 3 dl 15%-os ecetet!
A citromsav vizes oldata gyenge, természetes sav. Használható vízkőtelenítéshez, pl. csaptelepek esetében – fél liter vízhez 1 evőkanál citromsavat javasolt! WC lefolyójának vízkőmentesítésére tökéletes a citromsav. Kb. 40 dkg citromsavat öntsünk a wc-be és hagyjuk pihenni 10 órán át! A mosogatón látható foltok citromsavba mártott vizes ronggyal eltávolíthatók. Vízforraló vízkőtelenítésére az ecet és a citromsav egyaránt hatékony.
A háztartásban fertőtlenítésre bóraxot használhatunk, amely enyhén lúgos, klór helyettesítő só. Jó szagtalanító hatással bír és hosszú távú hangyairtó. Szemetesláda tisztítására 30 g bórax, 30 g szódabikarbóna és fél citrom héjának keverékét öntsük fel forró vízzel! Hagyjuk egy-két órát állni, majd súroljuk kicsit át és öblítsük ki!
2011. december 5.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Madárcsalogató kiskertek
„Daru is, gólya is, a bölömbika is, útra kelt azóta a búbos banka is…” – mondogatjuk magunkban Móra Ferenc versikéjét. Vannak madaraink, akik így télvíz idején bizony odafigyelést, gondoskodás igényelnek, hívják fel a figyelmet a téli hideg beálltával a Gaja Környezetvédő Egyesület környezeti tanácsadói. Barátságos kerti környezetünk kialakítására számtalan tippet alkalmazhatunk, melyeknek köszönhetően egészen biztosan jó érzéssel tekintünk majd ki a kandallómeleg szobából a madárcsiviteléstől hangos kertünkre.
Olajos magvak, állati zsiradék, alma és főtt zöldség a legjobb téli eledel, amit nyugodt szívvel tálalhatunk szárnyas kertlakóinknak, akik majd a tavasz beköszöntével többszörösen hálálják meg a téli „terülj terülj asztalkámat”. A madáretetésre számtalan és igen kreatív megoldás létezik. A legegyszerűbb etetési forma talán, ha az eledelt a földre szórjuk, igaz ennek hátulütője, ha egy kiadós havazást követően hóborította lesz a talaj. Látványos és mutatós megoldás viszont, ha dúcetetőre, ablakra szerelhető vagy fára akasztható, nyitott odúba „terítünk” meg vendégeinknek. Amennyiben nem áll módunkban hasonló, fából ácsolt etetőt készíteni, a harapnivalót kitehetjük egy egyszerű virágalátétre is, a lényeg, hogy mindez biztonságos magasságban kapjon helyet, ahol sem macska, sem más ragadozó nem járhat – javasolja Gárdonyi László, a KEOP által támogatott Gaja Környezetvédő Egyesület környezeti tanácsadója.
Mindemellett a faágra szúrt almát is nagy szeretettel fogadják a madarak, de rakhatunk ki nekik hálóba kötött, vagy formába gyúrt magvakat is. A fa etetőket kiválthatjuk házilag elkészíthető, ötletes megoldásokkal. Magvakat csomagolhatunk például olyan műanyag hálóba is, amelybe előzőleg a burgonyát vásároltuk meg a piacon, de hasonló kreatív megoldás, ha lopótököt alakítunk át etetővé, arra lyukat vágva, majd azt a fára függesztve. – kapjuk a további ötleteket.
A téli etető körül számtalan madárfaj megfordul, sokszor színes kavalkád lepi el a lakomaasztalt. Nagyon kell figyelnünk azonban, mivel tömjük meg kedvenceink begyét. A fent említett finomságok mellett vannak számukra igen ártalmas eledelek is. Előfordulhat, hogy puszta jó szándékból szalonnát, sózott magvakat, kenyérbelet kínálunk nekik, ami bizony kerülendő, hiszen ezek puffadást, bélgyulladást okozhatnak.
A madarakat más módon is kényeztethetjük. Készítsünk nekik itatót és porfürdőt. Bár az előbbi esetében szárnyas barátaink nagyon találékonyak tudnak lenni, bátran kiszolgálják magukat kerti tavaink, nagyobbra hagyott cserépalátéteink hűsítő mélyedéseiben. Porfürdő gyanánt pedig hagyjunk némi földfelületet szabadon, kerti kedvenceink erre is hamar rátalálnak majd.
2011. december 5.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Élj Zölden! – rövidfilm
2011. november 3.
· gaja · Nincs hozzászólás
Címke: Csalán, EKOKU, Élj Zölden, NABE · Kategória: Projektek
Dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes szavai a velencei komposzt programról
60 pár komposztáló keret talált gazdára ma Velencén. 47 párat haza is vittek az új tulajdonosok, a többit második körben osztjuk ki azoknak, akik a mai napon nem tudták megoldani az átvételt. Mindenki egy újrahasznosított műanyag, és egy tölgyfából készült kerettel – no meg gyakorlati komposztálási ismeretekkel – lett gazdagabb.
Kevesen beszélnek olyan szenvedéllyel és szórakoztatóan a komposztálásról, ahogyan azt Varga Gábor, a Gaja Környezetvédő Egyesület vezetője teszi, aki 15, 16 és 17 órai kezdettel interaktív előadásokat tartott a közösségi házban. Ezt követően az új tulajdonosok megkötötték a komposztládák átvételéhez szükséges szerződéseket, és megkaphatták megérdemelt ládáikat, melyek a Gaja Környezetvédő Egyesületnek köszönhetően, a Sz-Épülő Velencét Környezet – Kultúra Egyesület közreműködésével kerülhettek teljesen ingyen a velencei kerttulajdonosokhoz.
Köszönjük a Gajásoknak a ládákat és az előadást, önkéntes tagjainknak a szervezéssel és az átadással járó munkát, melyet mindenki ingyen, mindennapos feladatai mellett vállalt. Köszönet a Martinovszki Tüzépnek, ahol az átadást lebonyolíthattuk, és ahol lehetővé teszik a most át nem vett komposztládák átmeneti tárolását.
Augusztusban a tervek szerint további komposztálókhoz jutunk, így – nagy örömünkre – folyamatosan gyarapodik azok száma, akik környezettudatosan, egy hosszú távú, fenntartható jövőképet őrizve élnek Velencén.
2011. július 29.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Komposztálás, Program archívum
Komposztálási program indul Székesfehérváron és Velencei tó déli partján
A Gaja Környezetvédő Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával komposztálás mintaprojektet indít Székesfehérvár „Vezér utcák” városrészben, illetve Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken. Az egyesület célja, hogy az emberekben tudatosítsa, hogy komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mértéke.
A projekt keretében az egyesület összesen 300 családot szeretne bevonni a programba, településenként 60 család részvételével. A jelentkezők két komposztkeret kapnak térítésmentesen. A keretek egy köbméteresek, az egyik újrahasznosított műanyagból készül, míg a másik tölgyfából. A résztvevőknek lehetőségük lesz évi két-három alkalommal egy professzionális ágaprító igénybevételére is.
A programhoz jelentős szakmai segítséget nyújt az egyesület. A program kezdetén mindenkinek kötelezően részt kell venni egy rövid képzésen, ahol elsajátíthatják a komposztálás alapjait, illetve az ágaprító gép használatát. Továbbá egy színes kiadvánnyal, weblappal és oktatófilmmel kívánjuk segíteni a sikeres komposztálást. Amennyiben gyakorlati segítségre lenne szükségük komposztmesterünk személyesen is segítséget nyújt.
A programban azok tudnak részt venni, akik előzetesen regisztrálnak a Gaja Környezetvédő Egyesületnél. Telefonon a 06/22/503-428 –as telefonszámon vagy e-mailben név, cím és elérhetőségek megadásával a jelentkezz@komposztaljunk.hu címen.
2011. május 23.
· gaja · Nincs hozzászólás
Címke: aprito, komposzt, Velencei tó, vezér utcák · Kategória: Komposztálás, Projektek
Már több mint 100 Nulla Hulladék jó gyakorlat a neten!
Ötleteket keres ahhoz, hogy milyen programok szervezésével tudná bevinni a „zöld” gondolatot az iskolába, a helyi közösségbe, a munkahelyére, az otthonába?
A nullahulladek.hu éppen azért jött létre, hogy ehhez segítséget nyújtson. Filmek, cikkek, linkek, dokumentumok – mind egy helyen. A tartalom folyamatosan bővül. Segítsen Ön is!
„Teljes élet – nulla hulladék. Oldjuk meg maradék nélkül!” Ez a Humusz nullahulladek.hu oldalának fő üzenete. A Humusz szerint ugyanis a teljes élethez nincs szükség szemétre. Sokkal inkább belső fejlődésre, jól működő közösségekre, kreatív, tartalmas tevékenységekre.
A nullahulladek.hu oldal az olyan kezdeményezések, jó gyakorlatok gyűjtőhonlapja, amelyek valamilyen módon a fenti célok elérését szolgálják. A fókuszban ugyan a hulladékcsökkentés áll, de – mivel a hulladékprobléma nem oldható meg kizárólag a hulladékra koncentrálva – az összegyűjtött példák sok más témakört is érintenek.
Kisfilm készült például javítóműhelyekről, egy közösségi bicikliszerelő műhelyről, a várpalotai komposzt programról, a nagykamarási biozöldség-termelő programról, cserebere börzékről valamint egy budapesti adományboltról, a BME Zöld Kör által kitalált és megszervezett Zöld Tanszék versenyről, repoharas fesztiválokról, retextilesekről, de a Barát utcai bálról is. A Videótár egyre bővül, nemcsak hazai, hanem külföldi példákkal is. A kisfilmekhez átvehető videobanner készült, amit bárki beköthet a saját oldalára, ha szeretné, hogy ezeket a filmeket minél többen láthassák. De ha csak egy-egy film tetszik meg, természetesen azt is be lehet linkelni bármilyen oldalra.
A cikkek között például pedagógusok beszámolóit olvashatjuk arról, hogy hogyan szerveztek meg egy-egy zöld programot (pl. zöld disco-t, zöld karácsonyt) az iskolájukban. Megismerhetünk olyan szolgáltatásokat, amelyet hazai vagy külföldi civil szervezetek működtetnek azért, hogy minél több tárgyat újra lehessen használni (pl.cserepiacok/börzék, újrahasználati központok, adományboltok).
Az üzleti szektorból is akad jó néhány előremutató kezdeményezés itthonról és külföldről is: repohár fesztiválokon, tej visszaváltható üvegben, kimérős termékek Olaszországban.
A téma iránt érdeklődőknek hasznos lehet az oldal Eseménynaptára is. Ebben a Humusz olyan eseményeket tüntet fel, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a Nulla Hulladék témakörhöz. Az Eseménynaptár felöltését a Nulla Hulladék Hálózat tagjai segítik, ezért az ország minden tájáról kerülhetnek ide hírek. Az oldalon a Hálózat céljairól, működéséről, tagjairól is találni bővebb leírást.
Az oldalt a Humusz folyamatosan frissíti, és szívesen vesz minden tudósítást, információt olyan jó gyakorlatokról, amelyek illeszkednének a honlap tartalmához, de egyelőre még nem szerepelnek rajta.
Ha Ön tud ilyen jó példáról, kérjük írja meg a megelozes@humusz.hu címre.
Köszönjük!
Humusz
2011. május 20.
· komi · Nincs hozzászólás
Címke: HuMuSz, Nulla Hulladék · Kategória: Program archívum
Esélynap 2011 (május 27.)
2011. május 12.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Program archívum
„Szent György Napok” Iszkaszentgyörgyön
2011.04. 23-án a Gaja Környezetvédő Egyesület Iszkaszentgyörgyön, a „Szent György Napok” keretében környezeti tanácsadó napot tartott.
Az egész napos rendezvényen, számos kiállító, huszárfelvonulás, jurta állítás, íjászat mellett népszerű volt a Gaja Egyesület felállított bemutató sátra. A több színes, játékos elem mellett igyekeztünk rávilágítani a természetvédelemre, a víz nélkülözhetetlen szerepére mindennapjainkban. Gárdonyi László a megújuló energiák fontosságát, illetve a környezettudatos életmód erősítését mutatta be szemléletes módon, míg Varga Gábor a fúrt és ásott kutak vízminőségének mérésével hangsúlyozta, hogy van mit tenni ezen a területen, és a felnövő nemzedéknek mennyire létfontosságú lesz, hogy tudatosuljon bennük a természet szeretete, óvása. Emellett Tanárki Éva folyamatosan ökológiai lábnyomszámításokat végzett az arra kíváncsiak számára.
2011. április 26.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Program archívum
Felhívás Napenergiát népszerűsítő rendezvények szervezésére
Egy fényesebb jövőért!
2011. április 20.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Projektek
Komposzt workshop Feketehegyen és Iszkaszentgyörgyön
Komposztálási workshopokat szervez a Gaja Környezetvédő Egyesület Székesfehérváron és Iszkaszentgyörgyön. A foglalkozások vezetője Varga Gábor az egyesület elnöke. A rendezvényen rövid oktatás után nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a tapasztalatok megosztására és arra, hogy egy-egy problémát, hogyan lehet orvosolni.
A workshopok időpontjai:
Székesfehérvár – 2011.április 20. 18 óra
Kertbarát Klub
FEKETEHEGY-SZÁRAZRÉTI KÖZÖSSÉGI HÁZ
Iszkaszentgyörgy – 2011.ápirilis 29. 18 óra
ITKE szervezésében
2011. április 14.
· gaja · Nincs hozzászólás
Címke: feketehegy, iszkaszentgyörgy, ITKE, komposzt, szárazrét, workshop · Kategória: Komposztálás, Program archívum
2011. A Víz Világnapja
A VÍZ VILÁGNAPJA ALKALMÁBÓL
„Kút-körút” belvárosi séta
Fejér Megyei Honismereti Egyesület és Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében iskolai osztályokat vártunk felfedező sétára Székesfehérvár belvárosába. A csoportok öt belvárosi kútnál szerezhettek menetlevelükre bélyegzőt.
A Fejér Megyei Honismereti Egyesület tagjai a következő helyszíneken várták az érdeklődőket:
Erdey Dezső: Maulbertsch-kút (Petőfi utca); Melocco Miklós: Mátyás-emlékmű, Szónok (Fő utca); Medgyesi Ferenc Törökkút (Városház tér); Bory Jenő: Püspök-kút (Piac tér) és Várkörút Zsuzsanna forrás.
Közülük legalább három felkeresésével, a menetlevél ellenében az osztályok a séta után átvehettek egy-egy könyvet az Alba Plazában a „Civil piactéren” a Gaja Egyesület képviselőjétől. A legtöbb csoportot mozgósító iskola egy környezetvédelmi oktatócsomagot is kapott. A felhívás sikerességét bizonyítja, hogy hat iskolából 25 osztály közel ötszáz tanulója a pedagógusok kíséretében vett részt a programban. Legtöbb diák a Munkácsy Mihály Általános Iskolából jött el akik utána érdeklődéssel hallgatták a a víz vizsgálatával kapcsolatos bemutatókat.
2011. március 29.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Program archívum
„Civil Piactér” az Alba Plázában
Az alábbi linkekre kattintva megtekinthető a részletes program.
2011. március 20.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Program archívum
AZ IDŐJÁRÁS VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA ÉLŐVIZEINKRE
1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete több mint 0,9 Celsius-fokot emelkedett, ebből 0,6 fok az utóbbi ötven év számlájára írható. Szakemberek a jövőre nézve ennél jóval radikálisabb változással számolnak. Az elkövetkező évtizedben éves szinten akár 0,1-0,2 Celsius-fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Majdnem teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a felmelegedés felgyorsulásáért az üvegházhatású gázok kibocsátásának folyamatos növekedése tehető felelőssé. Míg az ipari forradalom idején a légkörben lévő széndioxid-mennyiség 280 milliomod térfogatrész volt, addig napjainkra ez 379-re növekedett. Ha ez a jelenlegi ütemben folytatódik tovább, 2015-re a szén-dioxid légköri koncentrációja eléri a kritikusnak tartott 400 milliomod térfogatrészes szintet, és egyes modellek szerint ez akár 5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést is eredményezhet a mostanihoz képest. Láthatjuk, hogy az eddigi 0,9 fokos hőmérséklet-emelkedés is milyen markáns hatással volt bolygónkra. A globális klímaváltozás nyilvánvaló. Igen valószínű, hogy a változást az üvegházgázok kibocsátásának az ipari forradalmat követő gyorsuló ütemű növekedése okozza. A kibocsátás a 21. században is folytatódik.
Hazai éghajlatváltozás.
Ha azt még nem is bizonyították, hogy klímaváltozásról vagy felmelegedésről beszélhetünk, akkor is kijelenthetjük, hogy az elmúlt 5-10 évben az időjárás kiszámíthatatlan furcsaságokat generál a Kárpát-medencében. Elég csak arra gondolni, hogy lassan a köztes évszakok kimaradnak, és a tél nyárba, a nyár újra télbe vált át. Júniustól szeptemberig pedig igen szélsőséges időjárásra lehet számítani. A hőségnapok száma átlagosan nő, de a forróságot hosszabb-rövidebb időszakokra felváltja az évszak közepén egy-egy hideg hét, amikor sok esetben még a kandallókat is kénytelenek vagyunk begyújtani. A csapadék eloszlása is igen szélsőséges képet mutat. Egyre több a nagy zivatar, amikor 20 perc leforgása alatt egy heti csapadék zúdul le egy-egy területre. A téli hónapok is igencsak nagy változatosságot mutatnak. A hideg már nem tart ki egész évszakon keresztül, így előfordul az is, hogy a napi átlaghőmérsékletek egy héten belül 20 fokos változást mutatnak.
Következmények a vízjárásban.
Az éghajlatváltozás kihat a vizeinkre. Az előző példákból kiindulva lehet levezetni a problémát, amely a vízháztartásban keletkezik. A téli évszakban keletkezett csapadék sokszor még azon az évszakon belül a vízgyűjtőkbe kerül, ami a téli áradásokat okozza. A hirtelen lezúduló árvíz pedig olyan gyorsan átjut hazánkon, hogy csak elemi károkat okoz, a vízkészletekben jelentős változást nem történik. A tavasz beálltával a hőmérséklet olyan mértékben nő meg, hogy sokszor tapasztalható az, hogy a hegyvidékeken kiolvadó vizeket a napsugarak még előbb elpárologtatják, mint ahogy elindulhatna a megszokott rendszerben a vízgyűjtői felé. A nyári hőségnapok következtében a természetes vizeink nagymértékben párolognak. A csapadék-utánpótlás pedig igen szélsőséges, az egy-egy területet érintő zivatarokban ugyan óriási csapadékmennyiség zúdul le, de sokszor nem azon a területen, ahol szükség lenne rá. Így a csapadék olyan területeken gyűlik össze, ahol nincsen természetes elvezetése vagy vízgyűjtője, ezzel belvizeket hoz létre, a természetes vizeink vízgyűjtőit és a tavak felületét nem éri elégséges csapadékmennyiség. Ez okozhatja a tavak felületének zsugorodását, túlzott felmelegedését, mely az élővilág pusztulását jelenti. Ilyen történt 2010 nyarán is mikor heteken keresztül napról napra hőségnapok váltották egymást és több halastó vagy természetes tó esetében szemmel látható volt, ahogy a halak a víz felületén levegőért kapkodnak. Napokon belül a híradó hortobágyi és az ország több területét érintő halpusztulásról számolt be. Ugyanebben az évben a Fejér megyei Csór település mellett olyan mértékű belvíz alakult ki, melynek területe nagyobb, mint a Velencei-tó. Bár ez nem ismeretlen jelenség itt, mert a Sárrét része, de az elmúlt 20 évben ezen a területen száraz legelő üzemelt. Még fél év elteltével is azt lehetett látni, hogy tó méretű víz közepén álltak az összekötött szalmabálák és juhkarámok.
A térségben a talajvíz igen magas volt és ebben a szezonban a megye nagy részén a háztartási kertek és nagyobb mezőgazdasági területek is parlagon maradtak, pedig az elmúlt 10-15 évben a régióban inkább a szárazság okozott problémákat. A Velencei-tó is olyan szinten telítődött, hogy kiöntött a medréből 2010 tavaszán. Pedig a 90-es évek elején azt jósolták, hogy a Velencei-tó hamarosan teljesen kiszáradhat.
Természetesen a klímaváltozás pont ezt a veszélyt rejti magában, hogy míg 2010-ben kiöntött a tó, addig közel sem elképzelhetetlen, hogy a következő években újra a kiszáradás fogja fenyegetni.
Az árvízvédelem is kíván néhány újszerű megoldást
A síkvidékek árvizek elleni védelmében előtérbe kell helyezni a „helyet a víznek” típusú eljárásokat, amelyek jelenthetik a sokszor szűkre szabott hullámtér szélesítését, a hullámtér árvízi levezető képességének növelését, valamint nagyobb árvizek kiengedését a mélyárterekre, a mentett oldalon épített tározókba. A tározók összekapcsolhatók egyes víz- és területhasználati formákkal. Az árvízvédelem ilyen eljárásán alapul a Tisza völgyére kidolgozott Vásárhelyi-terv. Árvédelmi tározók létesítésére hazai területen inkább a kisebb vízfolyásokon van lehetőség, nagyobb folyókon árvízi tározók a vízgyűjtők határon túli részén létesíthetők, emiatt érdekeltek vagyunk a két- vagy többoldalú nemzetközi együttműködésben, főként a Tisza rendszerben. A kisvízgyűjtők illetve települések növekvő heves áradásai elleni védelem miatt fontos a csapadék minél teljesebb visszatartása a vízgyűjtőn, a lefolyás lassítása, amit hosszabb távon az erdősítés, rövidebb távon záportározók kiépítésével segítenek megoldani. Az árvízi kockázat mérséklésének fontos eszköze az érintett területek veszélyeztetettségi fokozat szerinti kijelölése, és azokon a területhasználatok ésszerű korlátozása. Az árvizek elleni védekezést segíti a veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésére kifejlesztett rendszer.
Fontos példa lehet az árvízvédelemre a Tisza öntésterületein már csak nyomokban megtalálható „dzsungel” szilvások. A Tisza szabályozásáig a területen elfogadott volt, hogy a térség specialitása az árterületeken termő kisszemű vadszilva hasznosítása. Rendkívül jó minőségű pálinkát és lekvárt lehet készíteni a gyümölcsből. A megmaradt területeken ma újra felismerték a lehetőséget, és manufakturális alapokon újra indították a Tarpai pálinka és lekvárok készítését a „nemtudom szilvából”. A termékeket a hazai kulinária mellett felismerték már a környékbeli országokban, és jó részük már külföldi piacokon talál gazdára. Ha sikerülne összehozni, hogy a vagyonvédelem céljából létesített területeket be lehetne honosítani a szélsőségeket tűrő növényekkel, akkor talán hasonló, világszerte ismert hungarikumot lehetne teremteni, mint a Szatmári szilva.
Az ember faktor
Érdemes vizsgálni az éghajlatváltozás által keletkezett hatások mellett azokat is, amelyek a globális termelés miatt veszélyeztetik a vizeinket. A piacgazdaságban a mezőgazdaságban is egyre inkább jellemző a nagy termelékenység elérése. A műtrágyák és más vegyszerek igen nagy mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésünkre. A problémát nem ezeknek a használata jelenti, hanem a felelőtlen használat, mikor a gazdák szakértelem nélkül, szóbeszéd alapján használják a különböző szintetikus trágyákat. A földnek szüksége van ugyan a tápanyag-utánpótlásra, de a túlzott és nem helyesen tervezett trágyázás azt eredményezi, hogy az esőzések kimossák a talajból a műtrágya által bevitt vegyületeket, melyek a természetes vizeinkben, illetve a talajvízben is megjelennek. A nitrogén dúsulása az élővizek ökológia egyensúlyára súlyos hatással van. Érdemes tudni, hogy jelenleg Magyarországon semmilyen hatóság nem ellenőrzi, hogy a mezőgazdaságban mennyi műtrágyát juttatnak a talajba.
Tehát összegezve:
Nem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő és az egyre erősödő „klíma-megbolondulás”. De egy biztos, a problémákat nem csak túlélni kell, hanem kreatív, természetes ötletekkel megoldani is, mint a szatmári szilvapálinka vagy a lekvár példázza. Ki ne kívánna ilyen kellemes problémát magának?
Gelencsér János – Silye Zoltán
2011. március 19.
· gaja · Nincs hozzászólás
Címke: árvíz, belvíz, élővíz, klímaváltozás, szilva, tarpa, Víz · Kategória: Cikkek archívum
Belvíz helyzet a megyében
Fejér megye déli részében, Cecén és környékén tartott sajtótájékoztatót dr. Dorkota Lajos, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Bárdos Zoltán, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója. Fejér megyében mintegy 300 ezer hektár mezőgazdasági terület áll víz alatt, további 700 ezer hektár pedig annyira átnedvesedett, hogy esély sincs arra, hogy bevonhatóak legyenek a tavaszi mezőgazdasági munkálatokba.
Csonki István, a Középdunántúli Regionális Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a Nádor–Séd–Gaja vízügyi terület és rendszer idejétmúlt. Meglátása szerint új stratégia szükséges ahhoz, hogy a megye déli részeit, a Sárbogárd, Sáregres, Cece, Vajta vonalat megvédjék a belvíz okozta károktól. Dr. Dorkota Lajos kormánymegbízott ígéretet tett arra, hogy az egyébként is elmaradott térségeket bevonják az új kormányprogramba, amelynek részeként az eddigi 4,4 milliárd forint kárenyhítési alapot 10 milliárd forintra szándékozik emelni a kormány. Így lehetőséget biztosíthatnak a településeknek arra, hogy éljenek a megelőzés eszközeivel.
2011. február 13.
· gaja · Nincs hozzászólás
Címke: Székesfehérvári Napilap · Kategória: Program archívum
Szépítő tájsebészet – búcsú 243 köbméter szeméttől!
Székesfehérvár – Befejeződött a tavalyi tájsebészeti program. A szervezők megköszönték a résztvevők munkáját. Az oklevél mellé beharangozó járt, az idén is szükség lesz rájuk.
Majdnem azzal kezdtem, hogy nincs olyan ember, aki jó szemmel nézné a közutak mellé lepakolt szemetet, az út mellé kidobott használt mosógépet, matracot és sorolhatnánk a csúfító tárgyakat, a szeméthegyeket. Van olyan, mégpedig az, aki a hulladéklerakók helyett az árokpartra dobja ki hazafelé menet a szemetet. Országos akció volt az illegális hulladéklerakók feltérképezése, felszámolása, évtizeddel ezelőtt kezdődött a program. A Gaja Környezetvédő Egyesület folytatta a kutatást, a hulladékgyűjtést. Egyrészt azért, mert az egyesület természetéből adódik, hogy védik, óvják a környezetünket, szervezik az önkénteseket, akik tagként, civilként hajlandók tenni a rendért, a közeli erdők, útmenték tisztaságáért. Csütörtökön, a városházán Gárdonyi László, az egyesület képviseletében, Viza Attila, a városháza környezetvédelmi tanácsnokaként köszönte meg a 22 csapat munkáját.
Tavaly több mint ezer ember dolgozott a pentelei erdőben, a Gaja mellett, saját települése környékén – így Kőszárhegyen, Vértesacsán, Sárkeresztesen, Iszkaszentgyörgyön, Csóron, Sárszentmihályon, Szabadbattyánban -, tavak környékét tették rendbe a horgászok, a halőrök, és a fehérvári Kríziskezelő Központ hajléktalan lakói közül is többen tették hasznossá magukat. Óvónők a fehérvári Püspök-kertvárosból, a Gáspár Attila Zöld Kerekasztal Egyesület tagjai, az öreghegyiek, a kutyabarátok, a megyei civil szervezet és a Szeretet-Híd református gyülekezet tagjai is nekiláttak a hulladékgyűjtésnek. A nemes munkát támogatta az Alcoa Alapítvány, a Denso, a Depónia. A felszámolt 243 köbméternyi szemetet sikerült kedvezményesen elhelyezni a hulladéklerakóban. Az elvégzett munkák értéke meghaladja a 3 millió forintot, de értéke ennél sokkal jelentősebb!
2011. január 20.
· gaja · Nincs hozzászólás
Címke: tájsebészet · Kategória: Alcoa Foundation, Tájsebészet
Légköri front
Légköri front alatt a meteorológia egy határfelületet ért, ami két, alapvetően ellentétes tulajdonságú légtömeg találkozásánál alakul ki.
A front szó eredete a latin „frons” szóra vezethető vissza, ami homlok arcvonalat, homlokzatot jelent.
Egy-egy időjárási front több száz, sőt akár ezer kilométer hosszan is elnyúlhat. Ezek a légköri frontok és határfelületek az időjárás alapvető és tartós változását okozzák.
A légköri frontok közeledése az időjárási elemeken is felismerhetők, a légnyomás süllyed, a levegő páratartalma megemelkedik, a front átvonulása szélfordulással és szélerősödéssel is jár.
A frontokat jellegzetes felhőképek kísérik
Hidegfront
Amikor hideg légtömeg mozdul el a meleg légtömeg felé, a nagyobb súlya miatt a földfelszín közelében elhelyezkedő melegebb levegő alá beékelődik. Emiatt a határfelületen heves, felfelé irányuló légáramlások alakulnak ki. A meleg levegő emelkedése nem egyenletes, mint a melegfrontnál sőt a hidegfront felülete mentén leszálló légmozgások is kialakulhatnak (katafront jelenség). A felszín közelében a súrlódás és helyi áramlások miatt a határfelület szinte orrszerűen behajlik, és a hideg levegő egy része a magasban „előresiet”. Ekkor labilis rétegképződés alakul ki a meleg és a hideg levegőrétegek között. Ilyenkor középmagasan megjelenő pamacsfelhők jelzik a hidegfront okozta időromlást.
A légnyomás a hidegfront érkezése előtt mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik.
A hidegfront érkezésekor a szél lökésszerűen viharossá erősödhet. Jellemző csapadékformája a zápor, zivatar jégesővel kísérve. A front haladási sebessége általában 25 – 40 km/h.
A térben nem mozduló, vagy igen lassan haladó hidegfront esetén a melegfronthoz hasonló időjárás és felhőzetek alakulnak ki. A szél egyenletessé válik, a felhők réteges szerkezetűek, és ekkor a csapadék több napon át hullhat.
Magyarországra az Atlanti-óceán felől érkező hidegfrontok a legyengülés és a kontinens feletti kiszáradás miatt nem, vagy igen kevés csapadékot hoznak.
Melegfront
Melegfront esetében a meleg levegő kisebb fajsúlya miatt felsiklani kényszerül a hidegebb és sűrűbb levegőtömegre.
Először a magasban fátyolfelhők jelennek meg, amelyek szétterjednek az égen. Alatta vastagodva középmagas lepelfelhők alakulnak ki. Legutoljára következik az esőréteg-felhő, amiből egyenletes, tartós, nagy területen eloszló csapadék (eső, hó, ónos eső, szitálás stb.) hull.
Légnyomása az érkezése előtt mindig erősen süllyed, átvonulása után általában nem változik.
Ha a melegfront levegője nedves, a front sokkal hevesebb lesz. Élénk felszálló – turbulens – áramlások alakulhatnak ki, amit zivatarok, mennydörgések, villámlások kísérnek. A csapadék formája a csendes esőtől a heves záporig terjedhet, sőt ezek váltogathatják egymást.
A front felhőzete nem egyenletes, a rétegfelhőket gomolyos, pamacsos szerkezetű felhők kísérik.
Magyarországon főként a Földközi-tengerről jövő mediterrán ciklonokkal kapcsolatos frontok jellemzőek, de – főleg télen – az Atlanti-óceán felől érkező frontok is előfordulnak.
2011. január 20.
· gaja · Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Lezárták a vízeresztő zsilipet a Velencei-tónál, a Balaton vizét még csapolják
Lezárta a dinnyési zsilipet, s ezzel megszüntette hétfőn a Velencei-tó vízeresztését a Közép-dunántúli Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság; a Balatonnál viszont mindaddig fenntartják a vízeresztést, míg a tó vízszintje a szabályozási szint alá nem csökken – közölte az igazgatóság vezetője
Csonki István igazgató közleménye szerint a dinnyési zsilip lezárásával egy időben lezárták a zámolyi és a pátkai tározótó zsilipjét is. A csapadékos időjárás következményeként keletkezett víztöbblet leeresztése mindkét tónál tavaly májusban kezdődött.
A Velencei-tónál a vizet befogadó Nádor-csatorna, illetve a Sió vízrendszer belvízi állapotától függően, megszakításokkal és változó intenzitással mostanáig tartott, a Balatonnál pedig még mindig tart.
A Velencei-tóból a jelenlegi 152 centiméteres, optimális vízállás eléréséhez 32,8 millió köbméternyi, 135 centiméteres vízoszlopnak megfelelő mennyiségű víz folyt el. A hatalmas víztömeg 79 százaléka tavaly szeptember 17-e után hagyta el a tavat.
A Balaton vízállását a vízgyűjtőjén keletkezett víztöbblet miatt tavaly májustól a szabályozási szintet meghaladó vízállás jellemzi. Annak ellenére, hogy a múlt évben 505 millió köbméternyi (86 centiméteres vízoszlopnak megfelelő) víztömeget eresztettek le a tóból, a vízállás ma is 124 centiméter, 14 centiméterrel haladja meg a szabályozási maximumot.
A vízeresztést másodpercenként 50 köbméteres hozammal mindaddig fenn kell tartani, míg a tó vízszintje a szabályozási szint alá nem csökken – közölte az igazgatóság vezetője.
2011. január 11.
· gaja · Nincs hozzászólás
Címke: Velencei tó · Kategória: Cikkek archívum
