Új forrásokat keresnek a civil szervezetek
A kormány tervei alapján a civil szervezetek támogatási rendszere 2011-től jelentősen módosul, a korábbi évek megszokott pályázati rendszerei átalakulnak. Ez érinti a Nemzeti Civil Alapprogramot (NCA) is, amelynek jövő évi irányelve, forrásmegoszlása már nyilvános. 2011-ben a Közép-dunántúli Regionális Kollégium 202 millió forintot oszthat szét. Ezzel párhuzamosan változtak a minisztériumi források elosztásának módjai, a közalapítványok is átalakulnak. E helyzet felismerése késztette arra a székesfehérvári Gaja Környezetvédő Egyesületet, hogy szombaton a sóstói Zöld Tanyán összehívja az érdeklődő civileket – mondta Gárdonyi László, a szervezet munkatársa. Az NCA által támogatott Zöld kapcsolat – szektorközi együttműködés című projekt rendezvényén elhangzott: a civileknek új, alternatív források után kell nézniük. Az együttműködés a korábbi időszakhoz képest felértékelődik idén, ezért a közös projektek generálása és azok érdemi egyeztetése és forrásmegosztása is fontossá válik. Különösen fontos lesz a nagyobb szervezetek hozzáállása, hiszen sok kicsi úgy tud csak részt venni majd, hogy – kvázi alvállalkozóként – a nagyokhoz csatlakozik – hangsúlyozta Domokos Tamás, a fehérvári Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet módszertani igazgatója. A civilek előtt áll egy olyan lehetőség is, hogy meggyőznek állami vagy önkormányzati intézményeket: ne várjanak a fenntartókra, hiszen csak velük közösen, pályázati forrásokból tudnak eredményes fejlesztéseket és projekteket megvalósítani. A civilek számtalan, közvetlenül az EU-nál pályázható forráshoz is hozzájuthatnának. Ezek elszámolása egyszerűbb a hazaiakénál, és a külföldi partnerek olykor még a pályázatot is elkészítik, angolnyelv-tudás nélkül azonban erre esély sincs!
2011. január 10.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Címke: Civil szektor · Kategória: Cikkek archívum
Teajárat segíti a hajléktalanokat a hidegben
Az elkövetkező napokban igen hideg éjszakák és nappalok várnak ránk. Ez azonban azokat viseli meg leginkább, akik az utcán élik mindennapjaikat. A Kríziskezelő Központ november elseje óta igyekszik megkönnyíteni számukra a leghidegebb időszakot is. Azoknak az otthontalanoknak, akik valamilyen oknál fogva nem mennek be a szállóra és a szabad ég alatt töltik télen is az éjszakát, minden este azonos időpontban a teajárat segít. Ilyen kor meleg teát, szendvicseket, gyertyát és több más alapvetően szükséges adományt juttatnak el a rászorulóknak, hogy át tudják vészelni a hideg éjszakát – mondta Zsabka Attila a Kríziskezelő Központ vezetője. A következő pár napban azonban még hidegebb lesz, az enyhülés csak pénteken érkezik.
2011. január 5.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Hideg légpárna
A Kárpát-medencében ősszel-télen gyakori a hideg légpárna, ez felelős a nyirkos, ködös hideg időért. A hideg légpárna olyan légtömeg, amely a medencékben, zárt völgyekben megreked. Erőteljes vízszintes vagy függőleges mozgás hiányában átkeveredésre vagy eltávozásra képtelen, és így akár több napig is helyben marad. Megszületése és fennmaradása meghatározott időjárási feltételekhez köthető. Nálunk a hideg légpárna létrejöttének egyik szükséges feltétele az, hogy hideg levegő töltse ki a Kárpát-medence teljes légterét, a másik szükséges feltétel pedig, hogy anticiklon alakuljon ki környékünkön. Az anticiklonokban ugyanis nincs nagy energiájú légmozgás, amely kisöpörhetné a medencében megülepedett hideg levegőt.
A hőmérséklet az alsó, 500-1000 méteres rétegben alacsonyabb, mint a magasban. Közepesen vastag hidegpárna esetén gyakori, hogy hazánk sík vidéki részében és az alacsonyabb dombokon borult, hideg az idő, sűrű a köd, ugyanakkor a magasabb hegyeinken süt a nap és jóval melegebb van. A hideg légpárna megszűnésének szükséges és elégséges feltétele, hogy elegendően nagy energiájú (erős vagy viharos széllel járó) turbulens mozgás lépjen fel a Kárpát-medencében vagy felette. Ilyen energia a hidegfrontokhoz kapcsolódik. Sok esetben egyetlen hidegfront átvonulása nem is elegendő egy-egy vastagabb hidegpárna megszűnéséhez.
Gelencsér János
2010. december 22.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Címke: Időjárás · Kategória: Cikkek archívum
Autóstop a szmog miatt – riadó lépett életbe a megyeszékhelyen
Szmogriadót rendeltek el szerdán reggel hat órától Székesfehérváron. A decemberben elfogadott terv szerint nem közlekedhetnek a piros és fekete plakettel ellátott autók.
Decemberben fogadta el Székesfehérvár a szmogriadótervet, amelynek rendelkezései alapján ha a szálló por koncentrációja egy napon keresztül átlépi a tájékoztatási küszöbértéket, akkor szmogriadót kell elrendelni. Már hétfőn túl magas volt ez az érték (100 mikrogramm fölötti), ezért ma reggel hat órától, visszavonásig riasztási fokozatot rendelt el Cser-Palkovics András polgármester. A városban a Palotai és a Mészöly Géza út sarkán lévő monitorállomás rögzíti az adatokat, amelyek a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez futnak be.
– A legnagyobb gondot az időjárás okozza, az országban úgynevezett hidegpárna alakult ki. Ilyenkor a talaj közelében tartózkodó hideg levegő fölé melegebb légréteg áramlik be, és az maga alatt tartja a hidegebb levegőt. Ez a meleg légréteg azonban nem engedi átkeveredni a levegőt, így a por nem tud kitisztulni a nagyvárosokból. Ha ez az időjárási jelenség megszűnik, akkor számíthatunk csak a levegő kitisztulására – mondta lapunknak Nagy Attila, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség laborvezetője.
Három értéket különböztetnek meg a szálló por mennyiségével kapcsolatban: a legalacsonyabb, köbméterenként 50 mikrogramm az egészségügyi határérték, 65 mikrogrammnál jön a tájékoztatási küszöbérték, a riasztási küszöbérték pedig 100 mikrogramm, ekkor már a felnőttek számára sem ajánlatos a levegőn tartózkodni. Fehérváron már hétfőn átlépte ez utóbbi értéket a por mennyisége, ezért rendelték el a szmogriadót. A város polgármestere által elrendelt riadó szerint ma reggel hat órától a piros és fekete környezetvédelmi plakettel ellátott autók nem közlekedhetnek Székesfehérváron, amíg a porkoncentráció ilyen magas. De hogy mit is jelent ez? Vinkelman István kárszakértő magyarázata szerint a régi típusú benzin-, de különösen a dízelmotorok károsanyag-kibocsátása igen magas, ami a levegő portartalmát növeli. A régi, katalizátor nélküli autókon semmi nincs, ami szűrné a kipufógázt, ezért jelenthet segítséget a por csökkentésében, ha ezek az autók nem közlekednek.
– Az autóhasználaton túl a szilárd tüzelésű kandallók és cserépkályhák használatát is érdemes csökkenteni. Szmogriadó esetén talán a gázfűtés a legjobb – vélekedik Gárdonyi László, a Gaja Környezetvédő Egyesület munkatársa, aki szerint ma ne járassuk sokat az autót, és ne levegőzzünk a forgalmas belvárosban, mert árt az egészségnek.
– Nem visszük ki szmogriadó esetén a gyereket az utcára – mondták Csötönyiné Jásper Anita és Farkas Zsanett székesfehérvári anyukák, akik nem szeretnék, ha a szmog ártana Dániel és Míra tüdejének.
Jól teszik, mindenkinek ezt javasolják az elkövetkezendő napokra.
2010. december 22.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Határérték felett a szálló por!
Napok óta igen magas a levegőben az egészségre ártalmas szálló por mennyisége.
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség veszprémi laborjának tájékoztatása szerint Székesfehérváron hétfőn és az azt megelőző napon is meghaladta a szálló por 24 órás átlagban vett koncentrációja a tájékoztatási küszöbértéket (a köbméterenkénti 75 mikrogrammot). December 19-én 92,5 mikrogrammot mértek, megnéztük a legfrissebb, ma esti adatokat is, ekkor 98,1 mikrogrammot mért az automata állomás.
A meteorológiai előrejelzések alapján a következő napokban is várható ilyen magas porkoncentráció. Legalább ezekben a napokban nem árt kerülni a forgalmas utakat, kereszteződéseket.
2010. december 21.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Önkormányzat: kártérítési per kockázatát hárították el az Alsóvárosi rét belterületbe vonásával
A kérdés azért került napirendre, mert hétfőn az Országgyűlésben Scheiring Gábor arról beszélt, hogy október 28-án a székesfehérvári közgyűlés egy korábban megkötött szerződés nyomán, a Grupo Milton Holding által korábban külterületként megvásárolt terület belterületbe vonásáról döntött.
Mint mondta, ezzel több milliárdos haszonhoz juttatta a céget, s annak tulajdonosát, miközben megrövidítette a helyi kistelek-tulajdonosok tömegeit.
A felvetésre Navracsics Tibor miniszter azt válaszolta, hogy amit a képviselő elmondott, annak egy mondata sem igaz, mert a székesfehérvári képviselőtestület 2008-ban hozta meg ezt a döntést.
Az ügyben azóta megjelent, közlésük szerint téves sajtóinformációkra reagálva Székesfehérvár önkormányzata közleményt juttatott el az MTI-hez.
„Jogi álláspontunk szerint Székesfehérvár önkormányzata az előző ciklus baloldali többségű testületének döntései nyomán kényszerpályára került, s a befektető által egyébként nem az önkormányzattól, hanem magántulajdonosoktól megvásárolt úgynevezett Alsóvárosi rét – az önkormányzat 2008-ban elfogadott határozataival elindított – belterületbe vonásával több milliárdos per kockázatát hárította el” – tudatták.
A képviselők a kommüniké szerint azért voltak kényszerhelyzetben, mert az előző testület olyan döntéseket hozott, „melyek következtében a kérdéses területet már 2008 tavaszán belterületként jelölte ki, valamint gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató besorolással építési övezetbe sorolta”, s annak szellemében módosította a város külterületének, valamint egyes belterületi területrészeinek szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról szóló korábbi rendeletét.
(A város önkormányzata 2008. március 20-ai határozata szerint „az Alsóvárosi rét elnevezésű, szennyvíztisztító telep és a veszprémi vasútvonal közötti területet belterületi fejlesztési területként jelöli ki”. A határozatban rögzítették a beruházás megvalósításának előfeltételeit is.)
Erre a tényre hivatkozik a pár héttel később megkötött együttműködési megállapodás vonatkozó pontja is, s közös megegyezés hiányában az önkormányzat idei, esetleg más tartalmú egyoldalú döntése a városra nézve súlyos kártérítési felelősséggel járhatott volna, mivel a befektető abban a tudatban vállalta a megállapodásban foglalt fejlesztési kötelezettségeket, hogy az Alsóvárosi rétet belterületbe vonják – olvasható a közleményben.
A tájékoztatás kitér arra is: az önkormányzat kármentésként meghozott, a belterületbe vonásra vonatkozó döntése mellett, kezdeményezte a befektetőnél az együttműködési megállapodásnak a város számára kedvezőbb feltételeket biztosító módosítását is, de szükségesnek látta „az ide vezető” folyamatok kivizsgálását is, ezért az október 28-i közgyűlésen paritásos vizsgáló bizottság felállításáról döntött.
A bizottság tagjai megkezdték az Alsóvárosi réttel és más városi ingatlanokkal kapcsolatos korábbi döntések vizsgálatát.
2010. december 10.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Mezőszentgyörgyi túra
2010. december 8-án a Gaja Környezetvédő Egyesület Mezőszentgyörgyön járt, és népszerűsítette a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, a környezetre gyakorolt hatásait. Az előadás mellett egy kiállítás is volt, ahol a megújuló energiák felhasználásának lehetősége kapta a fő hangsúlyt különböző interaktív játékok bemutatásával. A gyerek és felnőtt látogatók körében sikeresek voltak az egyesület kiadványai is. Közel 150 iskolás és pedagógus tisztelte meg a rendezvényt.
2010. december 10.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Program archívum
Szelektív hulladékgyűjtés Kislángon
A Gaja Környezetvédő Egyesület Kislángon, a Boróka Alapítvánnyal közösen környezetvédelmi napot tartott. Ennek keretében interaktív eszközöket állított ki az egyesület, valamint népszerűek voltak a komposztálással, a környezettudatos életmóddal kapcsolatos kiadványok.
A kiállítás mellett előadás hangzott el a szelektív hulladékgyűjtés témakörében, amelyet igen aktív közreműködés mellett hallgattak a gyerekek, és pedagógusok.
2010. december 7.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Program archívum
ZÖLD SULI KONFERENCIA 2010
ZÖLD SULI KONFERENCIA 2010
A Gaja Környezetvédő Egyesület „Zöld suli” konferenciát szervezett a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, Környezetvédelmi Irodája, az Alcoa Alapítvány, az NCA támogatásával. A rendezvény a Hiemer-ház dísztermében kapott helyet.
A rendezvény vendégiskolái voltak:
- Munkácsy Mihály Általános Iskola (Előadás anyaga)
- Széna Téri Általános Iskola (Előadás anyaga)
- Bugát Pál Szakközépiskola (Előadás anyaga)
- Hétvezér Általános Iskola
- Tolnai Úti Általános Iskola
- Nemes Nagy Ágnes Kollégium (Előadás anyaga)
- Szabadbattyáni Általános Iskola
- Kossuth Lajos Általános Iskola
- Tóvárosi Általános Iskola
- István Király Általános Iskola
- Hunyadi Mátyás Középiskola
A konferenciát a Gaja Környezetvédő Egyesület elnöke, Varga Gábor nyitotta meg. Bevezetőjében utalt a környezettudatosság, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés fontosságára, és kitért arra, hogy a jelenlevő fiatal közönség mennyi mindent megtehet azért, hogy az ő felnőtt korukban is lehetőség legyen arra, hogy még beszélhetünk, beszélhessünk valódi környezetről.
A bevezető után Csótó Mihály kutató tartott színvonalas előadást „Digitális nyomkereső” címmel. Alaptémája, „milyen nyomokat nyomokat hagynak elektronikus eszközeink a környezeten, illetve kik követik digitális lábnyomunkat?”: csoto_zoldsuli
A nagyon is aktuális kérdéseket feszegető beszéd után következett Csorvási Nikolett a Bugát Szakközépiskola tanulója, aki Földtani örökségünk védelme címmel tartott érdekes beszámolót a kövekről, geológiai képződményekről és ezek védelmének fontosságáról.
Következtek az iskolák bemutatói, ahol a diákok színvonalas előadásokon reprezentálták eddigi tevékenységüket a természetvédelemmel, a környezetbarát gondolkodással, a „zöld sulis” szemlélettel kapcsolatban.
A program befejezéseként az egyesület nagyon finom pizzával vendégelte meg a résztvevőket.
Csótó Mihály előadásához kapcsolódó videók:
2010. december 3.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Alcoa Foundation, Zöld Suli Konferencia
Megállítható a globális felmelegedés?
A bolygó felmelegedésének két Celsius-foknál magasabb mértékű, 3,5-4 fokos felmelegedését okozhatja, hogy nincs az államokra nézve kötelező érvényű, a károsanyag-kibocsátást csökkentő megállapodás.
A brit Royal Society Philosophical Transactions című folyóiratának különkiadásában kutatók figyelmeztették a tárgyalófeleket az éghajlatváltozás súlyos következményeire és felszólították őket, hogy tegyenek meg mindent a felmelegedés mértékének 2 Celsius-fok alatt tartására.
A szakemberek rámutattak, négyfokos felmelegedés esetén a tengerszint 0,5-2 méter közötti emelkedésére lehet számítani, de valószínűtlen, hogy egy méter alatti mértékben emelkedne. Emiatt az évszázad során 187 millió ember kényszerülne lakhelye elhagyására – írták a Southamptoni Egyetem kutatói.
A Föld erősebb felmelegedése nemcsak a „klímamenekültek” számát növelné, hanem megváltoztatná az elvándorlási folyamatokat is. A Liege-i Egyetem etnikai és migrációs tanulmányok központjának kutatója, Francois Germenne szerint döntő különbség lesz, hogy sok embernek nem lenne meg a választása, hogy elhagyja-e hazáját, mert a komoly környezeti változások miatt erre rá lenne kényszerülve.
Afrikában a négyfokos felmelegedés a vegetáció élettartamának jelentős rövidülését okozná, emiatt jóval kevesebb termésre lehet számítani. Szimulációk azt mutatták, hogy ötfokos emelkedésnél a kukoricatermés 24 százalékkal, a babtermés viszont már több mint 70 százalékkal csökkenne – közölték a kenyai International Livestock Research Institute kutatói. Rámutattak, a heves időjárás miatt akár minden termés odalehet.
Ami a csapadékot illeti, kétfokos, illetve annál magasabb felmelegedés esetén az előrejelzések szerint nem mutatkozik nagy eltérés: a száraz régiók még szárazabbak lesznek, a csapadékosok még csapadékosabbak. A változások viszont még inkább kidomborodnak nagyobb mértékű felmelegedés esetén – hívták fel a figyelmet a brit Tyndall Cenre for Climate Change Research szakemberei. Számításaik szerint kétfokos felmelegedés esetén a vízigény meghaladja a rendelkezésre álló készletet, ennek oka azonban a népességnövekedésben rejlik. Négyfokos felmelegedés esetén viszont már a klímaváltozás is jelentős tényező lenne.
A regionális hőmérsékletet tekintve két- és négyfokos emelkedés esetén is hasonló a forgatókönyv – vélekednek a brit Met Office Hadley Centre kutatói. Az északi félteke jelentős része azonban kivételt képez ez alól, négy Celsius-fokos globális felmelegedés sokkal magasabb nyári hőmérséklettel járna, az Északi-sarkon pedig 12-16 fokkal lenne enyhébb a tél.
2010. november 29.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Zöld Suli Konferencia 2010 December
A Gaja Környezetvédő Egyesület Zöld Suli Konferenciát rendez 2010. december 2-án.
A részletekért kattints:
2010. november 24.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Zöld Suli Konferencia
Tájsebészet Pályázat
Tájsebészet program, 2010
Tájsebészet az illegális hulladéklerakók felszámolásáért
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2010-re ismét kiírja pályázatát az illegális hulladéklerakók felderítéséért és felszámolásáért.
A pályázat négy szakaszból áll:
1. Az illegális szemétlerakók térképezése
Kitöltött adatlapokat, pontos térképeket, képes, rajzos állapotfelmérést várunk a település környékén található illegális hulladéklerakókról. Azt kérjük a pályázóktól, hogy próbálják minél pontosabban megbecsülni, hogy hol, mennyi és milyen típusú hulladék van
2. Figyelemfelkeltés, tervezés, szervezés
Várjuk a figyelemfelkeltő cikkeket, plakátokat, felhívásokat, amelyeket a csoportok közzétettek. Írják meg, hogyan szervezik meg a lerakók felszámolását.
3. Az illegális hulladéklerakók felszámolása
A takarításról és az eredményéről is minél látványosabb dokumentációt várunk. A pályázók térjenek ki arra, hogy hányan dolgoztak a szebb környezetért, hogy hogyan sikerült bevonni a helyi társadalmat
4. A rend megőrzése
Mivel próbálják megakadályozni, hogy a szeméthegyek újra felbukkanjanak? A felszámolt lerakó helyén hogyan próbálják megőrizni a rendet?
A pályázók köre:
Pályázhatnak társadalmi szervezetek és iskolai öntevékeny csoportok, baráti körök.
FONTOS:
Nem azt várjuk a jelentkező csoportoktól, hogy összeszedjék mások szemetét, hanem hogy felmérő és szervező munkájukkal hívják fel a figyelmet a szemétgondokra és mozgósítsák a helyi társadalom minden rétegét a probléma felszámolása érdekében!
Jelentkezés
A pályázatra jelentkezni a Gaja Környezetvédő Egyesületnél lehet 2010. november 30-ig.
A pályaművek beküldési határideje:
2010. december 10.
A pályázat elkészítéséhez, és a munka lebonyolításához segédanyagot az egyesület biztosít.
DÍJAK
Az egyesület kétféleképp is jutalmazni kívánja a pályázaton résztvevőket:
1. A beérkezett adatlapok, tervezett felszámolási programok szerint a szakmai zsűri a felszámolási munkák egy részét támogatja. (rakodási, szállítási vagy elhelyezési költségek.)
Fontos! A legális hulladéklerakón történő elhelyezést minden esetben igazolni kell!
2. A pályázat lezárása után valamennyi résztvevő csapat az elvégzett szervezési, felszámolási és dokumentálási munkák alapján ajándékot kap.
Eredményes „tájsebészkedést” kívánunk!
Gaja Környezetvédő Egyesület
8000. Székesfehérvár, Petőfi u. 5.
Tel/fax: 22/503-428
E-mail: iroda@gajaegyesulet.hu
www.gajaegyesulet.hu
2010. november 19.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Tájsebészet
Hajléktalanok takarították az erdőt
Székesfehérvár – Két nap alatt összesen 15 köbméter illegális hulladékot szedtek össze a Bregyó és a Gánts Pál utca mögötti erdős részekről az ott sátrakban élő hajléktalanok. – Igaz, ami igaz, ez bizony a saját szemetünk is – vallja be Sági Sándor, aki barátjával, Szabó Istvánnal már a sokadik kört talicskázza ki a palotavárosi csalitosból a Depónia Kft. biztosította konténerbe. A két hajléktalan férfi ötödmagával él egy sátorban az erdős részen, de több sátor is van itt, összesen úgy húsz lakóval. A lakótelepi részen élők konténereit használták egy ideig, de ez tarthatatlan állapot volt, a szemét meg csak gyűlt az erdőben. Ezért a Gaja Környezetvédő Egyesület Tájsebészet akciójában – az Alcoa támogatásával, amiből konzerveket vesznek ellenszolgáltatásul -, s Kríziskezelő Központ koordinálásával az elmúlt két napban dolgoztak a hajléktalanok. Faits Bettina utcai szociális munkás harmadik éve vezeti az alkalmi brigádokat.
– Kicsit csapatépítés jellegű is a munka, s ez a legsikeresebb év, amikor a legtöbb embert tudtunk bevonni. Lelkesen dolgoztak, összefogtak.
A Gaja 2010-es Tájsebészeti akciójára egyébként november 30-ig jelentkezhetnek baráti körök, társadalmi szervezetek és iskolai öntevékeny csoportok, akik felszámolnának illegális lerakókat.
2010. november 19.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Alcoa Foundation
Globális légköri cirkuláció
•A Nap felmelegíti az egész Földet, de a Föld felszínén a hõ eloszlása egyenetlen: az egyenlítõi és a trópusi területek több napsugárzást kapnak, mint a közepes földrajzi szélességű területek, vagy a sarki területek.
•A trópusokon a beérkezõ sugárzás több, mint ami innen kisugárzódik, míg a sarki területek többet sugároznak, mint amennyi az adott területre beérkezik. Ha nem volna hõszállítás a poláris és a trópusi területek között, a trópusi területek egyre melegebbé és melegebbé válnának, míg a poláris területek pedig egyre hidegebbé. A szélességi körök menti eltérés a sugárzás tekintetében az, ami irányítja a légköri és az óceáni cirkulációt. A hõenergia a melegebb területek felõl a hidegebbek felé terjed, amiért a légköri cirkuláció 60 %-ban, míg az óceáni cirkuláció pedig 40 %-ban felelõs.
•Az egyik mód, hogy a hõszállítás az Egyenlítõ és a pólusok között megvalósuljon, egy egyszerű cirkulációs cella lehetne, amiben az Egyenlítõnél feláramlás, a magasban a pólus felé való áramlás, a póluson leáramlás, míg a felszínen az egyenlítõ felé való áramlás zárhatná a cellát. Ennek az egycellás cirkulációs modellnek a megalkotója Hadley volt az 1700-as években.
. A földi légkörzés egyszerű lenne (és az idõjárás unalmas), ha a Föld nem forogna, és nem dõlt lenne a forgástengely.
•Mivel a Föld forog, a tengelye ferde, és több szárazföld van az északi féltekén, mint a déli félgömbön, a tényleges cirkuláció ezáltal sokkal bonyolultabb. A globális cirkulációs modellek egy cellán kívül három cellát tartalmaznak mind az északi, mind a déli féltekén. Ez a három cella a trópusi cella (amit Hadley cellának is neveznek), a mérsékletövi cella és a poláris cella.
•1. Trópusi cella (Hadley cella) – Az alacsony szélességeken a levegõ az Egyenlítõ felé mozog, hogy a felemelkedõ, a magasban a pólusok felé mozgó levegõt pótolja. Ez a cella a trópusokon és a szubtrópusi éghajlatú területeken dominál.
2. Mérsékeltövi cella (Ferrel cella) – A közepes szélességek légköri cirkulációs celláját a 19. században élt Ferrelrõl nevezték el. Ebben a cellában a levegõ a felszín közelében a (közelebbi) pólus és kelet felé mozog, míg magasabb szinteken az Egyenlítõ és nyugat felé
3. Poláris cella – A levegõ felemelkedik, szétáramlik és egy része a pólus felé tart. A pólus felett lesüllyed, és kialakítja a poláris magasnyomást. A felszínen a lesüllyedõ levegõ szétáramlik. A felszínen a poláris cellában a szelek keletiesek.
•Az idõjárás pillanatnyi állapota a légkörnek, vagy a légköri állapotok idõben egymás után való következésének sorozata. Jól tudjuk, hogy adott terület fölött a légkör viselkedését számos fizikai állapothatározóval le tudjuk írni úgy, mint: hõmérséklet, légnyomás, víztartalom, mozgás stb.
•Mivel az idõjárás a légköri állapotok sorozata, adódik, hogy a ’valódi’ éghajlatot úgy definiáljuk, hogy a figyelembe vett idõintervallum a végtelenhez közelít, azaz a valamennyi, valaha is elõfordult légköri állapotok összessége adja az éghajlatot.
•A levegõ mindig a magas nyomású területek felõl áramlik az alacsony nyomású felé, míg be nem áll az egyensúlyi helyzet. Azonban ez az áramlás nem egyenes vonalban történik, mert a Föld forgása miatt fellép egy eltérítõ erõ (amit Coriolis erõnek hívnak). Ehelyett a szél spirál alakban áramlik: az alacsony nyomású rendszerekben befelé és felfelé, míg a magas nyomású rendszerekben lefelé és kifelé fúj.
Alacsony nyomású rendszerek – Ciklonok
•A felfelé áramló levegõ területeit alacsony nyomásnak, alacsony nyomású rendszereknek, depresszióknak vagy ciklonoknak neveznek. Ezeken a területeken gyakori a borult, szeles idõ, az esõs idõszak, valamint télen a hó és a változékony idõjárás.
•Alacsony nyomású rendszer ott alakul ki, ahol a viszonylag meleg és nedves levegõ a Föld felszínérõl felemelkedik. Ez olyan zárt izobár (azonos nyomást összekötõ vonal) rendszer, mely környezetéhez képest alacsony nyomású területet ölel körül.
•Az alacsony nyomású területek középpontjában a levegõ instabil. A meleg, nedves levegõ felfelé spirálisan mozog, közben lehűl, felhõ képzõdik, amibõl hó vagy esõ hullhat.
•Az alacsony nyomású rendszerekben a levegõ spirális alakban a Föld felszínén befelé mozog. Ha a nyomás nagyon alacsony, a szél erõssége elérheti a viharosat, vagy a hurrikán erõsséget. Ez az, amiért a ciklon kifejezést szabadabban használják viharokra és légköri zavarokra, fõleg erõs trópusi hurrikánokra és tájfunokra.
Magas nyomású rendszerek – anticiklonok
•Azon területeket, ahol a levegõ lefelé mozog magas nyomású területeknek, vagy anticiklonoknak nevezzük. Általában változatlan, jó vagy kedvezõ idõjárás jellemzi õket.
•A magas nyomású rendszerek, az alacsony nyomásúakhoz viszonyítva, nagyobb területet fednek be, lassabban mozognak és hosszabb élettartamúak.
•Anticiklonok nagy kiterjedésű, leszálló légtömegekbõl keletkeznek. Amikor a levegõ lefelé száll, és magas légköri nyomás uralkodik, a leszálló levegõ felmelegszik és a relatív páratartalma csökken, így a vízcseppek hamarosan elpárolognak a levegõben.
•A mérsékelt övi ciklonokat a légkörben uralkodó nagy hõmérsékleti különbségek befolyásolják, alakítják. Akkor keletkeznek, amikor különbözõ hõmérsékletű légtömegek találkoznak. A levegõ nem jól keveredik, és a melegebb légtömeg felfelé mozog, így front is képzõdik.
•A mérsékelt övi ciklonok sokkal nagyobbak, mint a trópusiak, az átmérõjük 1000-4000 km, és a szél sebessége is kisebb, mint a trópusi ciklonokban: a legnagyobb sebesség 30 m/s (110 km/h) körüli.
•Az idõjárási frontot úgy definiálhatjuk, mint egy határt két eltérõ sűrűségű, hõmérsékletű légtömeg között. Ezen légtömegek nem keverednek azonnal egymással a különbözõ sűrűség miatt, ehelyett a könnyebb, melegebb levegõ felemelkedik a hidegebb és sűrűbb fölé. A front az átmenet a kettõ között.
2010. november 12.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Címke: Légkörzés · Kategória: Cikkek archívum
A komposztálás mesterei lettek
Székesfehérvár, Iszkaszentgyörgy – Szeptemberben indult a Gaja Környezetvédő Egyesület komposztálási programja. Már most sikeresnek mondható, s folyamatos az érdeklődés.
A három kiszemelt területen összesen 210 családot vontak be a programba. A létszám hamar összejött, s már most is lennének újabb jelentkezők. Minden család kapott egy bútorként már nem hasznosítható tölgyfa és egy újrahasznosított műanyag komposztkeretet (egy köbmétereseket), a közösen használható elektromos ágaprító pedig körbejár. Induláskor mindenkinek részt kellett vennie egy pár órás képzésen; további gyakorlati kérdésekkel a komposztmesterhez fordulhattak.
Iszkaszentgyörgyön a helyi környezetvédő egyesület (ITKE) karolta fel a kezdeményezést, s mint titkáruk, Szántóné Bányai Szilvia elmondta, maguk is meglepődtek a komposztálás közösségépítő, generációkat egymáshoz közelítő hasznán, de tény: nem csak a fiatal, gyermekes családok, de az idősebbek, a nyugdíjasklub olykor egyedülálló tagjai is jelentkeztek keretekért, s felállították kertjükben azokat. A tavaszias novemberben igencsak beindult a komposztérés, a hőmérőt beledugva 40-60 fokot is lehet mérni. Ezekre a kertekre lesz talajjavító, s tavaszra talán az is kiderül, megvalósult-e az eredeti célkitűzés, a háztartási hulladékmennyiség csökkenése.
Kováts Barnabásék feketehegyi háza mögött hamarosan kész az üvegház, mellette pedig már két hónapja ott működik a fa komposztkeret. Korábban is volt, s ahogy átnézünk a szomszéd kertekbe, itt is, ott is látunk hasonlót. Judit, a háziasszony azt mondja, a szelektív gyűjtéssel és a komposztkészítéssel itt meg lehetett fogni az embereket, több szomszédjuk is kedvet kapott, sőt nem egy új jelentkezőről tudnak, aki a későbbiekben csatlakozna. A székesfehérvári Gaja Környezetvédő Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával szeptembertől komposztálás mintaprojektet indított – kifejezetten a tipikus középcsaládot kiszolgáló nagyságú kertes háztartásokra tekintettel – a város Feketehegy, illetve Szárazrét területein, továbbá Iszkaszentgyörgyön. Az egyesület célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az emberekben tudatosítsa, a komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mennyisége.
2010. november 11.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Címke: gaja környezetvédő egyesület, komposztálás · Kategória: Komposztálás
Megindult a vonatközlekedés
Néhány napja indították újra a vasúti forgalmat a vörösiszapömlés miatt tönkrement, Ajka és Devecser közötti szakaszon.
Öt héttel a katasztrófa után a lúgos iszap elleni emberfeletti küzdelem ott tart, hogy a két település, Kolontár és Devecser belterületének nagy része megtisztult a szennyeződéstől. Az otthonokban, a házak udvarában, a vízelvezető árkokban, ahol bokáig ért a maró anyag, először fehérre, majd szürkésfehérre változott a föld. Az összegyűjtött veszélyes hulladék földestül, bútorostul visszakerült oda, ahonnan jött, az ajkai zagytározóba.A vörös nyomokat jótékonyan elfedi a gipsz, amit lassanként felemészt a sár. A házak falán, a fák oldalán, a bokrokon azonban ott maradt az emberéletet követelő áradat vörös lenyomata. A külterületeken szinte érintetlenül ott virít az évszázad legnagyobb ipari balesetének mementójaként: öt hétig, amíg az emberéletet, majd az ember életének alapjait mentették, a külső területeken megállt az idő. A szántóföldeken, mezőkön szétszórva hevernek az autók, amiket a településekről több kilométeren át sodort magával az áradat. Iszappal borított a termőföld, a patak medre, a gabona, minden, ami valaha zöld volt és az ember jól létét szolgálta, most vörös.
Akik most kitekintenek az újjáépített vasúti pályán haladó szerelvényből, néhány percig elámulnak és beleborzonganak a látványba. Talán örülnek is, hogy a vonat tovasuhan velük és a bizarr táj, az új vasúti hídtól a zagytározó felé eső, kihalt falu, csak emlék marad. És gondolatban fejet hajtanak azok előtt, akik még így is a magukénak érzik e tájat, akik ragaszkodnak hozzá, akik úgy döntöttek, maradnak a szülőföldjükön, választott otthonukban és nap, mint nap megküzdenek azért, hogy újra élhetővé tegyék.
2010. november 10.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Komposztálj, ne füstölj!
December 03-ig tart a lombgyűjtési időszak, eddig szállítja el a levelekkel teli zsákokat a Depónia Kft. A Csalai hulladéklerakóba lerakhatunk mintegy 4 m3 avart térítésmentesen. Ennél jóval környezetkímélőbb azonban a komposztálás. A Egyesületünk rendszeresen szervez ilyen akciókat. Úgy látjuk, a zöldhulladék komposztedénybe gyűjtése egyre népszerűbb Fehérváron is.
Részletesen:
http://www.fehervar.tv/index.php?pg=video&cid=16&vid=2750&autoplay=true
2010. november 9.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Komposztálás
A megszűnés szélén? Pályázattal menthető lenne a Sóstó
![]()
Tavaly őszre a forró nyár és a csapadékszegény időjárás miatt már csak egy nagyobb gödör tátongott annak a Sóstónak a helyén, mely a múlt században még kedvelt kiránduló- és fürdőhely volt. 2009-ben így sokan temetni kezdték a természetvédelmi terület szívének tekinthető nádasos tavat, mely sok védett madárnak is fészkelő és búvóhelyet jelent, már persze, ha van víz. A legutóbbi tél és a tavasz azonban hozott annyi csapadékot, hogy a tóban ismét van víz, s egy most megnyert pályázat is segíthet abban, hogy ez az állapot állandósuljon. Mint ugyanis Bezzegi Pál, a gazdasági szakbizottság elnöke, valamint Brájer Éva és Mészáros Attila, a terület önkormányzati képviselői bejelentették, 14 millió forintot nyert az önkormányzat a mederkotrás és az élőhelyrehabilitáció előkészítésére.
A feladatot közbeszerzésen elnyerő Sóstó-Alba Konzorcium szakembere elmondta, a környék egykori lakói még tudtak a Sóstót ellátó, víz alatti forrásokról, ám a geodéziai vizsgálat, mely 30 méter mélyen kutatta meg a tómedret, nem talált erre utaló nyomokat. A helyreállítás első lépcsője a mederkotrás, melyet ha a második fordulóban is nyer a pályázat, 2011 és 2013 között végezhetnek el. Ha kellően mély tómedret alakítanak ki, a víz nehezebben melegszik fel és párolog el. A kotrással keletkező iszapból pedig a vízimadarak számára költőszigeteket alakítanak ki.
A vízutánpótlás biztosítására korábban a Gaja-Malomcsatorna vizének a bevezetése merült fel, ám ennek túlzottan magas lenne a költsége, így vizsgálható a közelben elhaladó, Basa-árok folyásirányának megfordítása. Sőt, a Sóstó Ipari Parkban keletkező tekintélyes mennyiségű esővíz is táplálhatná a tavat. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha sikerül újabb támogatást nyerni.
2010. november 9.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
Az éghajlat és a légzőszervek
A levegõszennyezés globális káros hatása magában foglalja például a fokozott üvegházhatást, vagy az ózonlyukat. A szmog és a savas esõk a leginkább ismert lokális hatások, és fõleg azokat az embereket érintik, akik városi területen laknak. A levegõszennyezés fenyegeti az egészségünket és gazdasági károkat is okozhat. Szenteljünk több figyelmet a városi levegõszennyezésnek. A különbözõ forrásokból származó kibocsátásoknak köszönhetõen, a következõ anyagok találhatók meg a városi levegõben: kén- és nitrogén-oxidok, szénhidrogének (fõleg a finomítókból és a közlekedésbõl), szénoxidok, nehézfémek (közlekedésbõl és az iparból), por és korom. Azonban az egyes szennyezõk részesedése a teljes légszennyezésbõl változik; például a fejlett országokból kibocsátott kén nem játszik fõszerepet többé. A szennyezõanyagok levegõbeli koncentrációja (ami a szennyezõanyag imisszió eredménye) határozza meg a levegõminõséget.
2010. november 9.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Címke: Éghajlat és a légzőszervek · Kategória: Cikkek archívum
Fórum vízről, füstről, szemétről
Székesfehérvár – A Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete kedden, 15 órai kezdettel lakossági fórumot szervez a városháza nagy tanácstermében.
A fórumon a tűzoltóság, a Kémény Zrt., a Fejérvíz Zrt., a Depónia Kft. szakemberei is részt vesznek, szó lesz a többi között a szemétgyűjtésről, a vízóra fő- és almérők közötti különbség elszámolásáról, a tűzvédelmi szabályok betartásáról is. A lakók részéről felmerülő kérdésékre is választ adnak a szakemberek.
2010. november 9.
·
gaja ·
Nincs hozzászólás
Kategória: Cikkek archívum
























